A politikus megítélése szerint a szennyezett guargumi-adalékanyag elterjedése nem emberi hibákra vezethető vissza, hanem az a kormányzati átszervezés „velejárója„.
Molnár Béla elismerte, hogy az átszervezés szempontjából pont a legrosszabbkor, a folyamat közepén robbant ki a botrány, és ezért is nehezebb dolga volt a hatóságoknak. Ugyanakkor szerinte a megyei élelmiszer-biztonsági hatósági rendszer régióssá szervezése helyett inkább a vámhatósággal történő együttműködésre, az információáramlás javítására kellene a hangsúlyt helyezni.
A képviselő megmosolyogtatónak nevezte, hogy „micsoda borzasztó erőfeszítéseket” kellett a hatóságnak fordítania az érintett vállalkozások egyenkénti felkutatására, miközben a vámhatóságnak automatikusan kellene rendelkeznie a szükséges információkkal, amit szükség esetén rögtön az élelmiszer-biztonság rendelkezésére bocsáthatna.
Molnár Béla megjegyezte, hogy a szigorú, hatékony hatósági tevékenység azonban önmagában nem elég. Amíg a belföldi élelmiszer-ipari cégeknek a kormány valamilyen formában nem biztosít nemzeti védelmet, addig azok a globalizációnak kiszolgáltatva kénytelenek lesznek olcsóbb, silányabb minőségű alapanyagokból termékeket előállítani és azokkal versenyezni.
Mindezek ellenére a magyar termékek még így is biztonságosabbak, mint a külföldről származó élelmiszerek, amelyek bizonytalan eredetű alapanyagokból készülhetnek – hangoztatta Molnár Béla. Hozzátette, hogy éppen ezért a fogyasztóknak is felelősségük van, tudatosságuk fokozása közvetve nagyobb élelmiszer-biztonsághoz vezethet.
(MTI)
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet