Kollektív büntetés Gázában

Al-Dzsazíra

Alig egy nappal azután, hogy Mahmúd Abbász elnök izraeli nyomásra aláírta a pénzmosás elleni törvényt, amely szerint a Hamász nem fogadhat el pénzügyi támogatásokat külföldről, Izrael mától korlátozta a Gázai övezetbe irányuló üzemanyag utánpótlását. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szóvivője tegnap jelentette be, hogy a korlátozás vasárnaptól lép életbe, amit néhány nap múlva az áramellátás szüneteltetése is követ. A nyilatkozatból továbbiakban az is kiderül, hogy a tel-avivi vezetés jelenleg azon dolgozik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a törvényi hátterét megteremtse. Minderre az emberi jogi szervezek várható tiltakozása miatt van szükség, lévén, hogy a kollektív büntetést (márpedig a tervezett intézkedés másfél millió embert érint) a nemzetközi törvények tiltják. A szóvivő szerint a tervezet nem önálló kezdeményezés, hanem annak a határozatnak a logikus következménye, mely a Hamász által vezetett Gázai övezetet ellenséges területnek nyilvánította. A túlzott intézkedésekre az izraeli fél szerint azért van szükség, mert palesztin szabadságharcosok június óta több mint ezer rakétát lőttek ki izraeli területekre, igaz ezeknek a támadásoknak többnyire nem volt halálos áldozatuk.

ONA

Az ománi belügyminiszter egy sajtótájékoztató keretében jelentette be a tegnapi tanácskozó gyűlési választások eredményét. A közlemény szerint a szavazás 50 %-os részvételi arány mellett, mindennemű törvényszegés nélkül zajlott le. A legnagyobb aktivitás a fővárostól, Maszkattól ezer km-re fekvő Szalála tartományban volt tapasztalható, itt a regisztrált szavazók 60 %-a jelent meg az urnáknál. A hivatalos eredmények szerint a korábbival szemben, amikor a 84 tagú testület két tagja volt nő, most egyetlen hölgy sem jutott mandátumhoz, annak ellenére, hogy leginkább a női szavazók mutattak különös érdeklődést. Érdekes megjegyezni, hogy Omán volt az első öböl-menti arab ország, ahol 1994-ben a nők aktív és passzív választójoghoz (választhatnak és választhatók) jutottak, amit aztán Katar és Bahrein is követett.

Al-Ra’j

Mahmúd Abbász palesztin elnök a kuvaiti napilapnak a palesztin belpolitikai helyzetről nyilatkozott. Abbász arról beszélt, hogy információik vannak arról, hogy a Hamász a júniusi gázai felforduláshoz hasonló akciókat tervezett Ciszjordániában is. A riporter ezirányú kérdésére válaszul a palesztin elnök kifejtette, hogy vannak olyan külső szereplők, amik nyíltan támogatják a Hamászt, melynek nyilvánvalóan az a célja, hogy meghiúsítsák a belső rendezést. Ezek a törekvések azonban kudarcra vannak ítélve, mert a Fatah a Hamászt a palesztin nép szerves részének tekinti, és mindig készek a párbeszédre, ha azok felhagynak a felforgató tevékenységükkel. Emellett Abbász úgy véli, hogy a fent említett felszabadítási mozgalom nem ura saját döntéseinek, mivel nagy gazdasági, és politikai nyomás hárul rá. Az újság azon kérdésére, vajon miért adta fel a Hamász azt az elvét, hogy nem tárgyal az ellenséggel, és párbeszédbe kezdett az izraeli kormányzattal, Abbász azt válaszolta, hogy a két fél ilyesfajta kapcsolata egyáltalán nem újkeletű, amiben kormányzata nem is találna kivetnivalót, ha a Hamászban lenne annyi kurázsi, hogy ezt a kapcsolatot elismeri.