A lappangó diktatúrák évadján mindig eszünkbe jut Mailer és nemzedéke, melynek tagjai intenzív önkifejezésbe, a mozgásba, a száguldásba, a költészetbe menekültek az észhez térni képtelen világ őrülete elől. Ami miatt éppen most jut eszünkbe a kiváló amerikai író emblémaértékű mondata, az egy szomorú hír. Norman Mailer ma, szombaton New Yorkban, a Mount Sinai kórházban veseelégtelenségben meghalt.
Nemzedékem, az ötven és hatvan közöttiek számára Mailer a beatmozgalom vezéralakjaként, az egyéniség szabadságának apostolaként vált közismertté, félig tiltott csemegeként idézett idolummá, akár az európai egzisztencialisták, Heidegger, Sartre, Camus. Jómagam A fehér néger hatására olvastam végig azt a kétkötetes nagyregényt, amely a megjelenésének 1948-as esztendejében tette először Amerika legnépszerűbb írójává, majd világhírű alkotóvá. A Meztelenek és holtak című alkotást az irodalomtörténet a világirodalom legjobb háborús alkotásai közé sorolja. Nemcsak a második világháború iszonyatának kifejező és hiteles megjelenítésével – amellyel olvasóját a helyszínre varázsolja –, hanem az emberi lélek mélységeinek, mennyei és pokoli bugyrainak föltárásával hódította meg a világ minden táján az irodalomra érzékeny embereket. Mi, Magyarországon, az államszocializmusban sok-sok egysíkú, szovjet és magyar antifasiszta mű kényszerű végigböngészése után a fölismerés erejével üdvözöltük, hogy Mailer az amerikai hadsereg és az amerikai társadalom fasizálódását is összetetten, bár nagy haraggal, de elfogultság nélkül ábrázolta. És közben fölhasználta az európai irodalom nagy időutazóinak és nyelvművészeinek, Proustnak, Joyce-nak technikai eszközeit is.
Mailer költőként, producerként, újságíróként is megőrizte árnyalt, igazságérzékeny szemléletét. Haláláig jelen volt az amerikai és a világirodalomban is mint határhelyzetekben élő hősök, pokollá vált evilági tartományok spiritus rectora. A hóhér dala című könyvében egy 1977-ben halálra ítélt, a bűnét megbánó többszörös rablógyilkos ámokfutását, sajátos, alapjában véve sikertelen megtisztulási kísérletét írta meg. A bestsellerré vált alkotásból nagy hatású, borzongató, nyugtalanító filmalkotás is született. Nem kevésbé fölkavaró mű az idén befejezett, nálunk is szinte a keletkezése pillanatában megjelent Várkastély a vadonban című nagyregény, amelyben az író Adolf Hitler lelkivilágát rekonstruálja, s arra figyelmeztet bennünket, hogy a nemzetiszocialista szörnyeteg és kommunista, nemzetközi szocialista alakmásai, Sztálin, Pol Pot és a többiek köztünk élnek, mint a sátán tanítványai. Norman Mailer azt is az agyunkba vési: azért kell a sátánra nagyon figyelni és azért nem szabad a követőit soha lebecsülni, mert akkor is okosabbnak látszanak az angyaloknál, amikor hatalmon vannak. Ez a grandiózusan sátáni műremek ma reggel óta immár a Mailer-életmű zárókövévé vált.
Az 1923. január 31-én, New Yersey-ben született alkotó hű maradt önmagához. Vállalta, hogy szépíróként ritkán, ám annál hatásosabb művekkel lép a közönség elé. Norman Mailert, a National Book Arward-díjjal kitüntetett írót, a kétszeres Pulitzer-díjas újságírót az újkor egyik meghatározó regényalkotójaként, lírikusaként és zsurnalisztájaként gyászoljuk.
