Húsz százalék fölé nőhet az áfa kulcsa

Reformok helyett strukturális átalakításokra számíthatunk 2009-től – mondta Veres János egy konferencián csütörtökön. A pénzügyminiszter szerint a tavalyi évben csökkent a minimálbéresek száma, úgy vélte, ezzel szélesedett az adóbázis. Az ingatlanadóval kapcsolatban a konferencián elmondta: az nem alkalmas az önkormányzatok által beszedett évi 400 milliárd forintnyi iparűzési adó kiváltására.

Összesen vagy húszféle ügyről tárgyal a kormány a 2009-től életbe léptetni tervezett változásokkal kapcsolatban – közölte Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság által szervezett konferencián.

A Napi Gazdaság kérdésére, hogy milyen mélységű változásokra lehet számítani 2009-től, Veres János azt mondta: „más adóalapra helyezett adókról, változó kulcsokról” folynak a tárgyalások, összevonásokról van szó. Reformról nem lesz, nem is lehet szó – szögezte le a miniszter utalva arra: a rendszerváltás idején az számított adóreformnak, hogy bevezették az áfát. Ilyenre nem, strukturális átalakításokra azonban lehet számítani. Ez akár jelentheti azt is, hogy ismét húsz százalék fölé nő az áfa kulcsa.

Jóllehet Veres tompította ezt a felvetést azzal, hogy a kormánynak még nincs a kérdésben konkrét döntése, ám azt elismerte: egyes szakmai körök felvetették ezt a lehetőséget is. A miniszter elmondta: az eddigi jogszabály-módosítások után 2006-ban 200 ezerrel, 1,2 millióra csökkent a minimálbéresek száma, ezzel is szélesítve az adóbázist. Személyi jövedelemadót tavaly 400 ezerrel többen, 3,4 millióan fizettek, míg a cégek közül 10 ezerrel kevesebb, 107 ezer volt veszteséges – idézte Veres szavait távirati iroda.

A miniszter jelezte, hogy a 10 százalék feletti költségvetési hiány 3 százalékra csökkentése növekedési veszteséggel jár. Idén és jövőre a növekedés ezért 3 százalék alatt marad, de 2009-től meghaladja a 4 százalékot. (Magyarországon az átlagos növekedés 1997 és 2005 között 4,5 százalék, míg Csehországban 2,7 százalék volt.) Az alacsonyabb növekedéssel tehát kalkulált a kormány, de az agrárárak drasztikus emelkedésével és a 100 dollár feletti olajárral nem lehetett számolni.

Az adóváltozások jövőre tovább szélesítik az adó- és járulékalapot és egyes szabályok is egyszerűsödnek. A 2009-től tervezett adóstruktúra változásairól nem ismertetett részleteket a pénzügyminiszter, mivel ezekről 2008. január végéig állapodik meg a két kormánypárt.

Az ingatlanadóval kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy az nem alkalmas az önkormányzatok által beszedett évi 400 milliárd forintnyi iparűzési adó kiváltására. Veres János a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón kérdésre azt válaszolta: az ingatlanadóból 60 milliárd forint körüli bevételhez juthatnak az önkormányzatok. Az ingatlanadó bevezetéséhez nem fog az állam tízmilliárdokat elkölteni az egyedi becslésekre, így a mai ingatlan-nyilvántartás (regiszter) nem egészül ki az ingatlan értékére vonatkozó adattal. Szintén a sajtótájékoztatón részletezte Veres János azt, hogy a költségvetés idei többletbevételeit mire fordítják. Először is 100 milliárd forinttal – ez a legnagyobb tétel – a hiányt csökkentik 6,9 százalékról 6,4 százalékra.

Az infláció és a bérkiáramlás tervezettnél magasabb aránya miatt a kormány köteles emelni a nyugdíjakat, az egészségügyi intézmények átalakítására 10 plusz 15 milliárdot fordít a kormány, és jut a többletbevételből a MÁV tőkepótlására is.

(mti/napi.hu)