Szégyen-gyalázat, képzeljük el, mi történt volna, ha Lengyelországban bárki is megkérdőjelezné a Fáraó, a Mater Johanna, a Kis lovag, a Keresztesek című nagyszabású történelmi filmek létjogosultságát? Visszatérve a szemlenyitóra, nyitófilm helyett részleteket mutatnak be a Magyar Játékfilmszemle műveiből. A hagyományok nyomvonalán maradva idén is kiosztják A Magyar Mozgókép Mestere címet, ezt ma este Gyulai Líviusz és Kósa Ferenc kapja meg. Életműdíjban részesül B. Müller Magda fotóművész, Hildebrand István operatőr, Schubert Éva színművész.
A szemlezáró ünnepség egy hét múlva, kedden este lesz, de már most negatív szenzációk keringnek körötte. Herendi Gábor megszüntette a kettős fődíjat, amely eddig a legjobb szerzői és a legjobb zsánerfilmet külön-külön elismerésben részesítette. A szemle fődíját ezentúl Arany Orsó-díjnak nevezik, 25 millió forinttal jár együtt. A zsánerfilmek legjobbjának ezentúl „csak” az úgynevezett Moziverzum-díj jár, ami szintén 25 milliós vonzattal rendelkezik. Nem éppen sajtóbarát újításként, a zsűrinek nem szabad elárulnia az ünnepség előtt a nyertesek nevét. A végeredményt tartalmazó borítékot a szemletanács-elnök szándéka szerint majd csak a záróünnepségen bontják ki. Lesz így ám majd igazi meglepetés – ígéri az elnök. És nyilván nem kis zűrzavar. A záróünnepségre ugyanis minden rendező csak egy belépőt kap, ami azt jelenti, hogy a boldog győztesek családtagjai kimaradnak az örömmámorból. És elképzelhető, hogy a szemle végeredménye csak csütörtökön jelenik meg az írott sajtóban, ugyanis a sajtó sem kapja meg a korábbi, jól bevált gyakorlattal ellentétben – embargósan már hat órakor – a végeredményt.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!