A katolikus egyház nem térít a zsidóság körében

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Walter Kasper bíboros kísérletet tesz az új nagypénteki fohász okozta félreértések tisztázására. A Die Weltben ismertetik a hamburgi CDU egyik fiatal politikusával szemben megfogalmazott vádakat. A Die Presse interjút készített Günter Verheugennel, az európai energiaigényes iparágak támogatási lehetőségeiről.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap A CDU reménysége áldozatot lát magában című cikkében ismertetik a hamburgi kereszténydemokraták ifjúsági szervezeténél kirobbant botrányt. Az államügyészség nyomoz az észak-hamburgi Ifjú Unió – a CDU ifjúsági szervezete – kerületi vezetője ellen, mert állítólag egy délies kinézetű nőt „néger banyának” nevezett. Alexander Weiß ügyvédnője, Tanja Irion szerint a történet egy októberi eseményre vezethető vissza, melynek során védencét megverték. Weiß ezt követően büntetőfeljelentést tett, amire a gyanúsított két saját feljelentést tett. Az egyik ügyben a nyomozást azonban már leállították. A Bild Zeitung nagycsütörtöki számában tudósított arról, hogy a 21 esztendős politikus és joghallgató egy délies kinézetű diáktársát megdobálta söralátéttel, és „néger banyának” nevezte. A lap kérdésére válaszolva Rüdiger Bagger főállamügyész megerősítette, hogy becsületsértés gyanúja miatt nyomozás kezdődött Weiß ellen. Ez a tényállás két év börtönnel büntethető. A hamburgi CDU szóvivője kijelentette, Weiß-szel felvették a kapcsolatot. A megbeszélések tartalmáról és a történtek tisztázásának menetrendjéről azonban nem nyilatkozott. Utalt Gregor Jaecke hamburgi CDU-pártigazgató kijelentésére, aki úgy fogalmazott: „Nagyon komolyan vesszük az ügyet, s alaposan megvizsgáljuk a vádakat.”

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Walter Kasper A mikorról és a hogyanról Isten dönt című cikkében elemzi a régi-új nagypénteki fohász szövegéről kirobbant vitát. A szerző a vatikáni keresztény egység tanácsának elnöke. A közelmúltban XVI. Benedek ismét engedélyezte a „rendkívüli” rítust, az 1962-es római misekönyvet, s ebben újrafogalmazta a nagypénteki fohász szövegét. Ez szükséges volt, mert a fohász számos passzusát a zsidók sértőnek, a katolikusok egy része visszataszítónak találta. Néhány új megfogalmazás is vitát váltott ki a zsidók és a keresztények között, és számos alapvető kérdést felvetett. Zsidó oldalon az ingerültség nem ésszerű, hanem érzelmi megalapozottságú, de nem lehet túlérzékenységgel elintézni. Még azoknál a zsidó barátainknál is, akik több évtizedes intenzív párbeszédet folytatnak a keresztényekkel. Még az ő kollektív emlékezetükben is élénken él a kényszerű kikeresztelkedésük emléke. A soá emléke a mai zsidóság számára egy traumatikus, közösségteremtő, identitásmegalapító jegy. A zsidók megtérítésében sok zsidó a létét veszélyeztető folyamatot látja, néhányan más eszközökkel folytatott soáról beszélnek. Ezért még mindig rendkívüli érzékenység szükséges a zsidó-keresztény párbeszédhez. Az 1970-es nagypénteki fohászban éppen úgy, mint az újrafogalmazott 1962-esben megtalálható az a fordulat, hogy Jézus Krisztus minden ember megváltója, tehát a zsidóké is. Sokan ezt a megfogalmazást újnak és a zsidósággal szemben barátságtalannak találták. Pedig ezen alapszik az egész Újszövetség. Az 1962-es nagypénteki fohász újrafogalmazása nem mond tehát semmi újat, hanem csak kimondja azt, amit eddig természetesként feltételeztünk, de úgy tűnik, nem elég világosan fogalmaztunk meg – írja a lap. A katolikus egyház – ellentétben néhány protestáns egyházzal – nem folytat szervezett térítést zsidók között. Ezzel a megállapítással a zsidó misszió kérdése a gyakorlatban megoldódott, még ha teológiai értelemben nem is. Éppen abban áll az újrafogalmazott fohász jelentősége, hogy második részében már megtalálhatók az első utalások az alapvető teológiai válaszra.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Regina Pöll Nem a gazdasági öngyilkosságra címmel készített interjút Günter Verheugennel, az EU iparügyi biztosával. A múlt heti EU-csúcs megerősítette a bizottság növekedési és foglalkoztatási paktumát. Számomra a legfontosabb, hogy a célokat még egyszer megerősítették, és ezzel a nagy energiafelhasználó iparágaknak jelentős tervezési biztonságot adnak– fogalmazott a biztos. Most a bizottságnak kell meghatároznia azokat az iparágakat, hogy hol kívánnak a megfogalmazott klímacélok alól kivételeket teremteni. Másodszor: ezeket az iparágakat mennyire fenyegeti a tisztességtelen verseny? Harmadszor: milyen konkrét lépésekre van szükség, hogy megvédjük azokat a versenyhamisítástól? Mindez meg fog történni a következő hetekben. Ezzel kívánja az EU elkerülni, hogy a nagy energiafelhasználású ágazatokban eluralkodjon a bizonytalanság, aminek következtében a szükséges befektetések elmaradnak, és felgyorsul eme iparágak kivándorlása Európából. Verheugen hangsúlyozta: különösen figyelni fognak a fémkohászatra, az építő-, a papír-, valamint a kerámiaiparra. Világosan meg kell üzennünk ezen iparágaknak, nekik is hozzá kell járulniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Tőlük azt kell elvárni, hogy a termelésben a legkorszerűbb környezetvédelmi technikát alkalmazzák, és így elérjék a lehető legnagyobb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést. Attól a ponttól azonban, amikor a csökkentés már nem lehetséges, szabad kvótákat kell kapniuk. Azon is gondolkodunk, hogy szükség van-e olyan eszközre, amely az importált termékeket is bevonná a környezetszennyezési kvóták kereskedelmébe.