Ingatlanpiac: a vidék erejét Debrecen képviseli

A rekordot döntő külföldi működőtőke-beáramlással megalapozott ingatlanfejlesztési trendek bemutatására fókuszál Magyarország a világ első számú ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en Cannes-ban március 9–13. között. Nem csupán a lakóingatlan-piac lesz a fókuszban, a vidék erejét Debrecen képviseli.

Sokan élnek az otthontámogatás lehetőségével Forrás: Shutterstock

Bemutatják a MIPIM-en Cannes-ban március 9–13. között a Magyarország-standon a bővülő ipari és logisztikai ingatlanpiac, valamint a lakóingatlan-, hotel- és irodaportfóliók legújabb fejlesztéseit és a vidéki helyszínek előretörését, amelyek tovább erősítik az ország helyét a nemzetközi ingatlanpiacon. A kiállításon az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közösen a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalata, a CBRE szakmai támogatásával mutatja be az ágazat fejlődési irányait, a válság éveit követő fellendülés alapjait.

Debrecen az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági léptékváltáson ment keresztül, ez a város ingatlanpiacára is jelentős hatást gyakorolt, nem véletlen reprezentálja a vidék fejlődését. Fotó: Kurucz Árpád

Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy év Európa gazdaságtörténetének egyik legnehezebb időszaka volt. A háború, az energiapiaci sokk, a globális ellátási láncok sérülése és a brüsszeli szankciós politika együttesen olyan környezetet teremtettek, amelyben a beruházási kedv Európa-szerte visszaesett. Magyarország azonban a negatív külső körülmények ellenére is növelni tudta a működő tőke beáramlását, új rekordokat ért el a logisztikai piac fejlődésében és az új munkahelyek volumenében. Az éves ingatlanbefektetési forgalom 600–650 millió euró körül alakult, ugyanakkor ezenkívül mintegy 300 millió eurónyi olyan tranzakció történt, amely jelenleg bevételt nem termelő (üres) ingatlanokra irányult, így az összesített tranzakciós aktivitás mintegy 900–950 millió euró, ami erős befektetői érdeklődést tükröz.

Turizmus és hotelpiac – a régiós versenytársak nyomában

A turizmus egyre erősödő lába az ingatlanfejlesztéseknek. A hotelbefektetések tavaly a teljes tranzakciós volumen mintegy 15 százalékát adták, és a piaci várakozások szerint ez az arány 2026-ban is fennmaradhat. Budapesten továbbra is élénk a szállodafejlesztési hullám, közel 3000 szoba építés alatt áll, melyek várhatóan 2026 és 2029 között nyílnak meg, további körülbelül 2000 szoba pedig a tervezési fázisban van. Csak 2026-ban 13 új szálloda megnyitása várható a fővárosban, ami körülbelül 2000 szobával bővíti a kínálatot – sorolta az IFK elnöke.

Kivárás az irodapiacon

Az irodapiacon az elmúlt időszak inkább a kivárásról szólt, ugyanakkor az állami szektor költözései már érzékelhetően növelték a keresletet. A befektetői érdeklődés szelektív: a prémium belvárosi lokációk iránt élénkülés tapasztalható, míg a klasszikus irodák nehezebb helyzetben vannak. A kiskereskedelmi ingatlanok piacán ezzel párhuzamosan újra megjelent az érdeklődés, különösen a retail parkok iránt. A teljes modern kiskereskedelmi állomány közel 50 ezer négyzetméterrel bővült 2025-ben, amelyből 16 ezer négyzetmétert adtak át Budapesten.

Fordulópont a lakóingatlanok piacán

Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a magyar lakáspiac 2025-ben egyértelmű fordulóponthoz érkezett. Az infláció enyhülése, a megtakarítások felszabadulása és az Otthon start kedvezményes finanszírozása egyszerre élénkítette a végfelhasználói és befektetői keresletet, ami érzékelhető árnyomást okozott.

A 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafon, valamint a 250 lakás feletti projektek számára elérhető kiemelt beruházási státusz lehetővé teszi a fajlagos fejlesztési költségek csökkentését.

Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a fenntartható lakáspiac feltétele a kiszámítható szabályozási környezet. Az új építésű lakások ötszázalékos áfakulcsának meghosszabbítása kulcskérdés, mivel annak kivezetése 2026 végétől megtörheti a most induló fellendülést – figyelmeztetett. 2025-ben mintegy 16 ezer új lakás készült el országosan, miközben a szakmai becslések szerint évente legalább 25 ezer új lakásra lenne szükség a lakásállomány megújulásához és a piaci egyensúly fenntartásához. Az elmúlt két–három évben az átadott lakások száma jellemzően 13–16 ezer között alakult, jelentősen elmaradva a hosszú távon szükséges szinttől. A kormány célja, hogy öt év alatt plusz 25 ezer új lakás épüljön meg, amelynek eredményei az induló fejlesztések nyomán 2027–2028-tól válhatnak láthatóvá.

A vidéki gazdaság a hazai iparfejlesztés motorja

A beruházásösztönzési rekordok azt üzenik a MIPIM közönségének, hogy Magyarország sikere nem egyszeri fellendülés, hanem tudatosan felépített befektetési ökoszisztéma eredménye. Ez egyszerre vonzza a termelő, innovációs és szolgáltató beruházásokat, erősíti az ipari és logisztikai ingatlanpiacot, felértékeli a vidéki városokat, és megerősíti az ország pozícióját nemcsak gyártási, hanem K+F és regionális szolgáltató központként is Európában.

A magyar kiállítók közül az állami tulajdonú NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (INPARK) vezérigazgatója, Albrecht Armand emlékeztetett, a HIPA tulajdonosi joggyakorlása alatt működő vállalatcsoport, amely tizenöt vármegyében, húsz magyarországi telephelyen, közel 900 hektárnyi területen van jelen, továbbra is a legnagyobb ipari fejlesztési telekportfólióval rendelkezik az országban. Hangsúlyozta: A vidéki gazdaság ennek következtében mára a hazai iparfejlesztés motorjává vált. A vidéki nagyvárosok – Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa – egyre erőteljesebben válnak ipari csomópontokká, ahol az állami és önkormányzati szereplőkkel való együttműködés kiemelt jelentőségű – mondta. Az INPARK működési modellje éppen erre a szemléletre épül: a stabil állami háttérre, a kiszámítható projektkörnyezetre és olyan fejlesztői attitűdre, amelyben a nemzetközi befektetők éppúgy megtalálják számításaikat, mint a helyi közösségek. E szemlélet eredménye, hogy immár nem csupán Budapest és a nyugati régiók, hanem Kelet- és Dél-Magyarország is vonzó alternatíva a befektetők számára – fogalmazott a NIPÜF Zrt. vezérigazgatója.

Debrecen képviseli a vidék erejét

Debrecen az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági léptékváltáson ment keresztül, melynek egyik meghatározó mérföldköve a BMW Group gyárának elindulása volt 2025 szeptemberében. 2015 óta több mint 12 500 millió euró beruházás érkezett a városba, amely által több mint 21 ezer új munkahely létesül.

Több mint kétszáz év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Ez az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja, egyben Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz.