Pilhál György: Most, hogy sosem látott előnyt regisztrált a Tárki és a Szonda Ipsos közvélemény-kutató a Fidesz–MSZP versenyben (a biztosan választók körében március végén a fiatal demokraták 69:20 arányban vezetnek a sértődött szegfűsök előtt), Bihari Tamás a Népszavától úgy érezte, itt az ideje, hogy rendet tegyen a kusza gondolkodású állampolgárok között. Nekiült hát cikket írni – ebből idézem alant a legveretesebb mondatokat. „…minden Orbán kezére játszott (…), nála volt az előny, hiszen a kormányfővel és a kabinettel ellentétben semmilyen kormányzati felelősség nem terhelte, terheli, így semmi akadálya nem volt a gátlástalan demagógiának.” A gátlástalan demagógia részleteire nem tér ki a szerző, ellenben alig finoman utal arra, hogy „a népszavazók többsége nem elmélyült, közgazdasági gondolkodással indult a szavazófülkébe…”. Vagyis eltévelyedett hülye volt valamennyi, szemben az árnyaltan gondolkodó, képben lévő Népszava-olvasókkal és a még pulzáló kriptokommunistákkal, akik a jó helyre tették be az ikszet. Csak alig voltak, szegények… Dolgozata végén a magát habosra feldúló szerző a Fidesz hatalmas előnye kapcsán fölteszi a kérdést: „…meddig lehet csúcsra járni? Kibírnak-e az emberek két év magasfeszültséget?”
(Magyar Nemzet, 2008. március 28.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!