Eleven múlt – negyven éve nyílt meg a Göcseji Falumúzeum

Negyven éve nyílt meg a Zala folyó holtágának partján a Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri kiállítóhelye; ebből az alkalomból augusztusban jubileumi ünnepséget, szeptemberben konferenciát szerveznek, valamint kötet is megjelenik a skanzen történetéről – mondta el Vándor László Zala megyei múzeumigazgató.

Hozzátette: a kiadványt a Múzeumi Kollégium és a Millecentenáriumi Közalapítvány pályázatán nemrégiben elnyert forrásból, valamint önkormányzati támogatásból finanszírozzák. Vándor László beszámolt arról, hogy 1968-ban huszonkét településről összesen 40 épületet szállítottak a falumúzeumba, ahol a 19. század végének hangulatát idéző, parasztportákra osztott falut alakítottak ki. Az épületek jól illusztrálják Göcsej jellegzetes, népi építkezését, a paraszti lakáskultúrát. A melléképületekben, pajtákban a hagyományos paraszti gazdálkodás, állattartás eszközeit helyezték el. Felidézte, hogy a falumúzeum első fáit a nyitáskor ültették, így a parasztházakat ma már élő, természetes környezet veszi körül, a kiskertekben olyan növények, virágok, gyümölcsfák virágoznak, amelyeket tradicionálisan is ezen a vidéken termesztettek. Az udvarokban megtalálhatók a Göcsej vidékére jellemző állatok: kecskék, nyulak és szamarak.

A gödöllői kísérleti állomás őshonos háziszárnyasokat, mint például kopasznyakú, kendermagos és barna tyúkokat, libákat és kacsákat adományozott a múzeumnak. Pályázatot nyújtottak be a zalalövői hajlított ház és a hozzátartozó pajta látogatóbarát célú átalakítására. A felújítás és az infrastruktúra kiépítése után a 19. század végi hangulatot idéző portán zajlanak majd a különböző rendezvények, kézműves foglalkozások, népdalköri bemutatók. Az augusztusi jubileumi ünnepségen „megelevenednek” a porták: a kenyérfesztiválra meghívták a falumúzeumnak házat adó falvak művészeti csoportjait, zenekarait, kézműves mestereit. Az épületek tulajdonosainak leszármazottai lesznek a házigazdák, akik mesélnek majd a ház történetéről. Szeptemberben a szabadtéri múzeumok négy évtizedes tapasztalatairól tartanak konferenciát, amelyre a hazai szakembereken kívül nemzetközi előadókat is meghívnak.

Vándor László a skanzen történetéből érdekességként felidézte a Csínom Palkó című játékfilm forgatását is, amely a műtárgyak védelme miatt folyamatos biztosítást igényelt. Muzeológusok jelölték ki a lovascsapatok útvonalát, a filmfelvétel idejére könnyű, modern ajtóra cserélték a tájház csaknem százéves, egyébként masszív bejáratát, amelyet a forgatókönyv szerint be kellett törni.

(MTI)