Az ÁSZ elnöke közölte: a költségvetési tervezésben lényegesen növelni kell az átláthatóságot, és át kell térni a szabályalapú költségvetési tervezésre. Kovács Árpád előadásában kiemelte, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a közép-, illetve a hosszú távú szervezésre kell helyezni a hangsúlyt a büdzsé összeállításában, és a társadalom, illetve a gazdaság valódi folyamataiból kell kiindulni, méghozzá úgy, hogy hatástanulmányokkal kell alátámasztani a tervezett költségvetést. Az ÁSZ elnöke kritikával illette a Pénzügyminisztériumot a tekintetben, hogy már április 15-ig be kellett volna adni a pénzügyi tárcának a 2009-re vonatkozó költségvetési irányelveket, de ezzel késik a minisztérium.
Hamecz: 1,5–2,0 százalékos lehet a gazdasági növekedés
Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint álvita zajlik arról, hogy a költségvetésnek milyen a technikai mozgástere, mivel megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az adócsökkentésre az esély a „nullával” egyenlő. Hamecz István kiemelte: véleménye szerint annak is csökkent a valószínűsége, hogy Magyarország azon a pályán tud haladni, amelyet a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban rögzített a kormány. Úgy vélte, ahhoz, hogy a 2009-es, illetve a 2010-es államháztartási hiánycélokat teljesíteni lehessen – a mostani helyzetből kiindulva –, 2009-re vonatkozóan további 0,6 százalékpontos, 2010 esetében pedig újabb 0,8 százalékpontos lefaragást kellene elérni.
Hamecz István, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzések osztályát vezette, kiemelte, a magyar gazdaság jelenlegi problémája a foglalkoztatás alacsony szintjéből fakad. Úgy vélte, a munkaerőpiacon, különösen annak kínálati oldalán olyan jelentős gondok vannak, amelyek gátat szabnak egy újbóli nagyobb növekedési ráta elérésének is. Magyarország mostani helyzetében a munkakínálati problémák miatt valószínűleg csupán 1,5–2,0 százalékos GDP-növekedést lehet elérni magas infláció mellett – mondta.
„Nagyon bonyolult az adórendszer”
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója, az APEH egyik korábbi elnökhelyettese kiemelte: a jelenlegi adórendszer túl bonyolult, ráadásul „elvtelen rétegérdekek kiszolgálója”. Megítélése szerint a munkabért terhelő adók, járulékok túl nagyok, de a vállalkozások különböző címen megvalósuló együttes terhelése is mintegy 30 százalékos rátát mutat. Vámosi-Nagy Szabolcs amellett érvelt, hogy az olyan speciális adófajtákat, mint az eva, illetve a mezőgazdasági kistermelők bevételalapú adóztatását meg kellene szüntetni, általában át kellene gondolni az adózásban érvényesülő kivételek megszüntetését.
Vámosi-Nagy Szabolcs megítélése szerint hosszabb távon elkerülhetetlen az is, hogy kivezessék a rendszerből az iparűzési adót, ehelyett a célok között említette a vagyoni típusú adók arányának növelését. Véleménye szerint az áfacsökkentés hiba volt, és általánosságban is felül kellene vizsgálni a rendszerben jelenleg lévő adókedvezményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy hasznos lenne, ha a politikai pártok a szakértők véleményére alapozva egy úgynevezett adókartában állapodnának meg, amelyben rögzítenék a magyarországi adóztatás hosszú távú céljait.
Elfogadhatja az Országgyűlés a közpénzügyi törvénycsomagot
Júliusban többpárti konszenzussal elfogadhatja a parlament a közpénzügyi törvénycsomagot, amelyről 16 alkalommal többpárti egyeztetés folyt – mondta Veres János pénzügyminiszter kedden a Világgazdaság által szervezett konferencián. A közpénzügyi törvénynek tartalmaznia kell a reáladósság szintjét, ami azt jelenti, hogy az állam adósságának reálértéke nem növekedhet – ismertette a törvénycsomag első szempontját Veres János. A pénzügyminiszter szerint az Állami Számvevőszéktől független költségvetési hivatalra van szükség, de annak hatásköréről és annak esetleges egyszemélyi vezetéséről tovább lehet egyeztetni. Az azonban elkerülhetetlen, hogy a közpénzügyi törvénycsomag több pontját kétharmados többséggel kell elfogadni – rögzítette álláspontját Veres János.
Varga: A reáladósság-szabályzat nem átlátható
A Pénzügyminisztérium reáladósságszabály-javaslata sem a Nemzetközi Valutaalap, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleménye szerint nem átlátható – jelezte Varga Mihály. A Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter a konvergenciatanácshoz hasonlítható szűk körű költségvetési tanács felállítását javasolta, hozzátéve, hogy az ÁSZ képes ellátni a költségvetési tervezetek vizsgálatát.
(MTI)
Új KRESZ Magyarországon: ezek a változások mindenkit érintenek