Szabályalapú költségvetési tervezést sürget Kovács Árpád

Még az idén júniusig elfogadhatják a közpénzügyi törvényt, amely teljesen új alapokra helyezné a költségvetési tervezést, a közpénzekkel való gazdálkodást Magyarországon – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a „közpénzügyi konferencián” kedden Budapesten. Hamecz István szerint az adócsökkentés esélye a nullával egyenlő, valamint a további hiánycsökkentés érdekében további lefaragások szükségesek. Vámosi-Nagy Szabolcs a vagyoni típusú adók arányának növelését és az adókedvezmények felülvizsgálatát sürgette. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a pénzügyminiszter reáladósság-szabályzatát bírálta.

MNO
2008. 04. 22. 10:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ÁSZ elnöke közölte: a költségvetési tervezésben lényegesen növelni kell az átláthatóságot, és át kell térni a szabályalapú költségvetési tervezésre. Kovács Árpád előadásában kiemelte, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a közép-, illetve a hosszú távú szervezésre kell helyezni a hangsúlyt a büdzsé összeállításában, és a társadalom, illetve a gazdaság valódi folyamataiból kell kiindulni, méghozzá úgy, hogy hatástanulmányokkal kell alátámasztani a tervezett költségvetést. Az ÁSZ elnöke kritikával illette a Pénzügyminisztériumot a tekintetben, hogy már április 15-ig be kellett volna adni a pénzügyi tárcának a 2009-re vonatkozó költségvetési irányelveket, de ezzel késik a minisztérium.

Hamecz: 1,5–2,0 százalékos lehet a gazdasági növekedés

Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint álvita zajlik arról, hogy a költségvetésnek milyen a technikai mozgástere, mivel megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az adócsökkentésre az esély a „nullával” egyenlő. Hamecz István kiemelte: véleménye szerint annak is csökkent a valószínűsége, hogy Magyarország azon a pályán tud haladni, amelyet a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban rögzített a kormány. Úgy vélte, ahhoz, hogy a 2009-es, illetve a 2010-es államháztartási hiánycélokat teljesíteni lehessen – a mostani helyzetből kiindulva –, 2009-re vonatkozóan további 0,6 százalékpontos, 2010 esetében pedig újabb 0,8 százalékpontos lefaragást kellene elérni.

Hamecz István, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzések osztályát vezette, kiemelte, a magyar gazdaság jelenlegi problémája a foglalkoztatás alacsony szintjéből fakad. Úgy vélte, a munkaerőpiacon, különösen annak kínálati oldalán olyan jelentős gondok vannak, amelyek gátat szabnak egy újbóli nagyobb növekedési ráta elérésének is. Magyarország mostani helyzetében a munkakínálati problémák miatt valószínűleg csupán 1,5–2,0 százalékos GDP-növekedést lehet elérni magas infláció mellett – mondta.

„Nagyon bonyolult az adórendszer”

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója, az APEH egyik korábbi elnökhelyettese kiemelte: a jelenlegi adórendszer túl bonyolult, ráadásul „elvtelen rétegérdekek kiszolgálója”. Megítélése szerint a munkabért terhelő adók, járulékok túl nagyok, de a vállalkozások különböző címen megvalósuló együttes terhelése is mintegy 30 százalékos rátát mutat. Vámosi-Nagy Szabolcs amellett érvelt, hogy az olyan speciális adófajtákat, mint az eva, illetve a mezőgazdasági kistermelők bevételalapú adóztatását meg kellene szüntetni, általában át kellene gondolni az adózásban érvényesülő kivételek megszüntetését.
Vámosi-Nagy Szabolcs megítélése szerint hosszabb távon elkerülhetetlen az is, hogy kivezessék a rendszerből az iparűzési adót, ehelyett a célok között említette a vagyoni típusú adók arányának növelését. Véleménye szerint az áfacsökkentés hiba volt, és általánosságban is felül kellene vizsgálni a rendszerben jelenleg lévő adókedvezményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy hasznos lenne, ha a politikai pártok a szakértők véleményére alapozva egy úgynevezett adókartában állapodnának meg, amelyben rögzítenék a magyarországi adóztatás hosszú távú céljait.

Elfogadhatja az Országgyűlés a közpénzügyi törvénycsomagot

Júliusban többpárti konszenzussal elfogadhatja a parlament a közpénzügyi törvénycsomagot, amelyről 16 alkalommal többpárti egyeztetés folyt – mondta Veres János pénzügyminiszter kedden a Világgazdaság által szervezett konferencián. A közpénzügyi törvénynek tartalmaznia kell a reáladósság szintjét, ami azt jelenti, hogy az állam adósságának reálértéke nem növekedhet – ismertette a törvénycsomag első szempontját Veres János. A pénzügyminiszter szerint az Állami Számvevőszéktől független költségvetési hivatalra van szükség, de annak hatásköréről és annak esetleges egyszemélyi vezetéséről tovább lehet egyeztetni. Az azonban elkerülhetetlen, hogy a közpénzügyi törvénycsomag több pontját kétharmados többséggel kell elfogadni – rögzítette álláspontját Veres János.

Varga: A reáladósság-szabályzat nem átlátható

A Pénzügyminisztérium reáladósságszabály-javaslata sem a Nemzetközi Valutaalap, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleménye szerint nem átlátható – jelezte Varga Mihály. A Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter a konvergenciatanácshoz hasonlítható szűk körű költségvetési tanács felállítását javasolta, hozzátéve, hogy az ÁSZ képes ellátni a költségvetési tervezetek vizsgálatát.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.