MKIK: sorozatos hibák vezettek a magas államháztartási hiányhoz

Az elmúlt évek sorozatos gazdaságpolitikai hibái vezettek a magyar gazdaság alacsony növekedési üteméhez és magas államháztartási hiányához, a hibák azonban 1,5–2 év alatt helyrehozhatók lennének – értett egyet több gazdaságkutató intézet vezetője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kerekasztal-beszélgetésén szerdán, Budapesten.

Matolcsy György, a Magyar Növekedéskutató Intézet igazgatója, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója egyhangúlag úgy vélekedett, hogy 2006–2007-ben a magyar gazdaság elérte egyensúlyi és növekedési mélypontját. Úgy vélték: az államháztartás idei várható hiánya a 2001. évi szintre, a GDP 4 százalékára csökken, a gazdaság kilátásai azonban sokkal kedvezőtlenebbek, mint 7 éve. A szükséges lépéseket illetően azonban – a bizalom helyreállítását kivéve – eltért a szakemberek véleménye. Palócz Éva hároméves tervezést, költségvetést és fejlesztési tervet, közpénzügyi törvény megalkotását ajánlotta. Petschnig Mária Zita a foglalkoztathatóság javítását, míg Matolcsy György előre hozott választásokat, adóreformot és beruházási fordulatot szorgalmazott.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere a gazdasági helyzet kialakulásáért a piacgazdaság 1990-es években kialakult szerkezetét is okolta. Úgy vélte, hogy az akkor, a recesszióban végrehajtott sokkterápia miatt 1,5 millióval csökkent a munkahelyek száma, ami még ma is gátolja a növekedést. Úgy vélte, megfelelő programmal és a gazdaság szereplői, valamint az új kormány közötti megegyezéssel 5-10 év alatt 1 millió új munkahely teremthető meg.

Petschnig Mária Zita szerint ugyan az okok nem ilyen régiek, de visszanyúlnak az Orbán-kormány időszakára is a lakáskedvezmények bevezetése és a minimálbér emelése miatt. Súlyos hibának nevezte, hogy sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem nézett szembe a kormányzás átvételekor a gazdaság tényleges helyzetével, és elmaradt az ilyenkor szokásos kiigazítás. Erre csak 2006-ban került sor, de a program nem győzte meg kellőképpen a befektetőket, a fiskális politika hitelességének növekedése nem eredményezett növekedési többletet – mondta. Matolcsy György a növekedés felgyorsítására 1,5–2 éven belül az élőmunkaterhek 1000 milliárd forintos csökkentését és a nemzeti fejlesztési tervek átállítását javasolta úgy, hogy az jobban szolgálja a munkahelyek számának növelését. Palócz Éva az ilyen mértékű adó- és járulékcsökkentést rövid távon irreálisnak nevezte, abból kiindulva, hogy a hiány nem növelhető. Úgy vélte, maximum 600 milliárdos kiadáslefaragásra lenne lehetőség.

Petschnig Mária Zita arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóreform nem csodaszer, a gazdaság növekedésének mély, strukturális problémáit nem oldja meg. Úgy vélte, hogy a gazdaság 2011 körül bővülhet ismét 4 százalék körüli ütemben. Hangsúlyozta azt is, hogy a foglalkoztathatósági korlát feszültségeit nem lehet megoldani egy-két év alatt. Idesorolta a munkaerő mobilizálhatósági problémáit, a bevándorlási politikát, a szakképzés minőségét, illetve a munka és segélyezés, valamint a nyugdíj közötti helyettesítési rátát.

A konvergenciaprogramot illetően kedvezőtlennek nevezte, hogy a program teljesítésével túlhűlt a gazdaság, de kiállt amellett, hogy a programra szükség van, ahogyan a programhoz kapcsolt reformokra is. Palócz Éva azonban úgy vélte, hogy nem a reformok léte határozza meg a növekedési kilátásokat rövid és középtávon. Nem kell feltétlenül teljesen átalakítani a nagy rendszereket, hatékonyabbá kell tenni azokat – mondta. Matolcsy György szerint hiteles konvergenciaprogramra ugyan szükség van, de a meglévő alapvetően hibás, mivel nem foglalkozik a reálkonvergenciával, ezért javasolni fogják, hogy ezzel egészüljön ki.

(MTI)