A szabad vasárnap jelentősége című tanácskozáson Semjén Zsolt, a KDNP elnöke közölte, pártjuk már korábban is nyújtott be javaslatokat a munka törvénykönyve és a kereskedelmi törvény módosítására, amit most is megtesznek, az indítványt előreláthatóan ősszel tárgyalja majd a parlament. Hangsúlyozta, hogy ötpárti egyeztetést is kell folytatni ez ügyben. Elmondta, hogy már az Alkotmánybírósághoz is fordultak a szabad vasárnap érdekében, amelyről még nem született döntés.
Emellett 12 szakszervezettel írta alá a KDNP a Szabad vasárnap chartát, de készítettek honlapot, tartottak demonstrációt, és szórólapokat is osztottak. Semjén Zsolt kijelentette: a vasárnap kötelező pihenőnappá nyilvánítása társadalompolitikai kérdés, amelyet együtt kell megválaszolniuk a politikusoknak, egyházi vezetőknek, tudósoknak, szakszervezeteknek. A KDNP elnöke közölte, hogy az embernek nemcsak a munkavégzéshez van joga, hanem a pihenőnaphoz is. Kitért arra, hogy a megfelelő időperiódusokra is szükség van, ezért az sem mindegy, mikor tartják a pihenőnapot. Ennek a vasárnapnak kell lennie, mert a szülők csak ekkor tudnak együtt lenni iskolás gyermekeikkel – mondta. Hozzátette, hogy a vasárnap szabaddá tétele a vallás gyakorlásához is hozzájárul. Emellett megemlítette, hogy a közszolgálati dolgozók egy részének, így például a tűzoltóknak, mentőknek, orvosoknak természetesen folyamatosan kell dolgozniuk, mert a közjót szolgálják.
Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, az MKPK Iustitia et pax bizottságának elnöke elmondta: az osztrák püspöki karral is tárgyaltak a szabad vasárnapért folytatott küzdelmek tapasztalatairól. Ott elhangzott, hogy Ausztriában május 19-én a katolikus és az evangélikus püspöki vezetés közös memorandumot írt az ottani kormánynak a munkavégzés időbeli szabályozása érdekében. Lengyelországban pedig működik a Szabad Vasárnapért Egyesület, amely hatással volt a csehországi, ilyen irányú mozgalomra is.
A KDNP Barankovics István Alapítványa izraelita műhelyének elnöke, Weisz Péter a szombat ünneplésének a zsidóságra gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Megemlítette, hogy a szombatot a vallásos zsidók a hétköznapoktól elkülönített napként kezelik, amelynek során – az embermentésen és egyéb jó cselekedeteken kívül – mindenféle munkavégző tevékenység tilos. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben csökkent a szombat gyakorlata, ezt a holokauszt és a kommunizmus hatásaival magyarázta. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese rávilágított arra: kutatásaik szerint a hétvégi munka a leginkább a szívet terheli meg, a szív- és érrendszeri megbetegedések mögött mintegy tíz százalékban a vasárnapi munkavégzés áll. Elmondta azt is, hogy az Európai Unióban évente 136 milliárd euró kiadást jelentenek az államok számára a különböző betegségek. A megbetegedések jelentős mértékben a munkahelyi stresszből származnak, amelynek egyik feloldása lehet a kötelező szabadnap bevezetése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegségekkel szemben védettebbek a vallásukat gyakorló, így a vasárnapot tartó emberek.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!