Sólyom az együttműködést látja az egyetlen kiútnak + Képriport

Sólyom László szerint Magyarország jelenlegi helyzetéből nincs kiút együttműködés, megegyezés, bizalom és hitelesség nélkül. • Több gazdasági szervezet vezetőjével találkozik Sólyom

A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott Gazdasági fórumon példa nélkülinek nevezte a gazdaság szereplőinek átfogó és együttes fellépését, amelyet a rendezvényen résztvevő 24 szervezet megjelenít. Hangsúlyozta, hogy nem szólhat bele a konkrét gazdaságpolitikába, de az elnöki intézmény nyújtotta keret felerősíti a gazdaság képviselőinek hangját. „Kifejezi azt a közös meggyőződésünket, hogy Magyarország jelenlegi helyzetéből együttműködés, megegyezés és ezek feltétele, a bizalom, azaz a felek hitelessége nélkül nincs kiút” – mondta. Kifejtette: a mindenkori kormányok joga és felelőssége a gazdaságpolitika alakítása, ez azonban nem lehet sikeres, ha nem támogatja a társadalom többsége, és különösen a gazdaság. A támogatás feltétele szerinte az, hogy vegyék figyelembe a gazdaság szempontjait is az állam felelősségét képező környezet kialakításakor.

A köztársasági elnök – a fórum témái közül – azonnali megoldást igénylőnek nevezte az adózást, a közteherviselést, vagy a költségvetési reformot, ugyancsak fontos hosszú tervezést és ciklusokon át következetes politikát igénylő problémának nevezte az iskolaügyet, a műveltség és a szakképzés területét, illetve a korrupció visszaszorítását.

Járulékcsökkentéseket sürgetnek a gazdasági vezetők

A gazdasági érdekképviseleti vezetők gazdaságpolitikai váltást, az erőforrások legalább 1000 milliárd forintos átcsoportosítását, jelentős, 10 százalékpontos járulékcsökkentést, a 4 százalékos különadó megszüntetését és hosszú távú gazdasági-társadalmi megállapodást sürgettek a konferencián.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a valós felzárkózási folyamat megakadt, újra indult az osztogatás, a gazdaság elérte ugyan a növekedési mélypontot, de bizonytalan, hogy dinamikusan gyorsuló, vagy lassan araszoló növekedés következik-e. Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint az adókedvezmények szűkítésére van szükség, mivel ma a rendszer áttekinthetetlen és nem ösztönző. Hosszú távon csak az öngondoskodáshoz, illetve a beruházásokhoz, fejlesztésekhez indokolt kedvezményt biztosítani – tette hozzá.

Parragh László bírálta a kiigazítást, amelyre mint mondta szükség volt, de a bevételekre növelésére koncentráló irányát helytelennek tartották. Az egyensúlyi mutató ugyan kedvezően alakult – amit meg kell őrizni, sőt tovább kell javítani – de a konvergenciaprogram többi mutatója kivétel nélkül rosszabbul alakult a vártnál. A kamara elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy nem láthatók pontosan a gazdasági prioritások, és nincs igazi párbeszéd. Az energiaárak, az élelmiszerárak, valamint a kamatemelések jelentette kihívásokra összefogás nélkül nem lehet jó választ adni – mondta. Fekete István az adórendszerről tartott beszámolójában egyebek között a szociálpolitika leválasztását sürgette az adórendszerről, de szót ejtett a kiskapuk bezárásáról, és az adófizetői bázis szélesítéséről. A vállalkozóknak egyszerű, átlátható, kiszámítható stabil adórendszer kell – hangsúlyozta. Elismerte azt is, hogy mindehhez társadalmi szemléletváltásra is szükség van, arra, hogy a közteherviselésből minél többen vegyék ki a részüket.

Magyarország a leszakadt országok között

A kutatás-fejlesztés, innováció, mint a gazdaság kitörési pontja is témája volt a fórumnak. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az innováció és a gazdasági növekedés közötti szoros összefüggésre hívta fel a figyelmet. Egy uniós, az innovációt alapul vevő felmérés 2007-ben Magyarországot 35 ország közül a 28. helyre, a „leszakadt országok” közé sorolta. Igaz ma már a kategória elnevezése felzárkózóvá finomult, ám ez nem változtat a tényen. Az alacsony innováció miatt a felmérés Magyarország felzárkózását az európai országokhoz 35 évre prognosztizálta úgy, hogy valamennyi kelet-közép-európai országnál ez az idő 20 év alatt van – mondta.

A túlpolitizáltságot, a jövőkép, a hosszú távú stratégia, a kiszámítható gazdasági környezet hiányát, a konszenzusképtelenséget emelte ki a gazdasági gyengeségek közül Takács János, az Üzleti Tanács, a Svéd-Magyar Kamara elnöke. Az Elektrolux vezetője szót ejtett a szavai szerint összetételében és tartalmában is gyengülő oktatásról is. A tanács egyetért a reformok szükségességével, bár úgy vélik, hogy ezeket rosszul készítették elő és a kommunikálásuk sem volt megfelelő. A reformok megtorpanását veszélyesnek nevezte Takács János. Az euró bevezetését illetően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a dátum a fontos, hanem hogy a gazdaság elérje az ehhez szükséges fejlettségi fokot.

Jogbiztonságot fenyegető helyzet alakult ki

A transzparencia hiányosságaira hívta fel a figyelmet Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kamara, az AmCham elnöke. Szerinte jogbiztonságot fenyegető helyzet alakult ki a transzparencia hiányosságai és a korrupció miatt, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a transzparencia hiánya a 90 százalékot is elérheti a közbeszerzéseknél és a pártfinanszírozásban. Ki kell kényszeríteni a fiskális transzparenciát – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy valamennyi párt tisztában van a gazdaságot fenyegető veszélyekkel, de ki kell kényszeríteni a megfelelő átláthatóságot. A versenyképes ország alapfeltétele a transzparens állam – szögezte le.

Vahl Tamás, a Német-Magyar Kamara elnöke az egészségügyben szükséges lépések közül említést tett az állami biztosítás hatékonyságának növeléséről, az állami és magánszolgáltatók szerepének tisztázásáról, a magánpraxisok működési feltételinek meghatározásáról, illetve a gyógyszerellátás stabil alapokra helyezéséről. Hangsúlyozta: az egészségügy mindkét oldalát egyszerre kell korszerűsíteni: az ellátást és a biztosítást is. Szektorsemlegesség kell, azonos feltételek kellenek az állami és a magánszektornak is. Az átfogó reformhoz azonban széles alapon nyugvó konszenzus kell.

(MTI)