OECD: drága a bioüzemanyag-termelés

Drága és nem hatékony a bioüzemanyag-termelés állami támogatása a fejlett országokban, csak korlátozott eredménye van az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében és az energiabiztonság növelésében, viszont jelentős a hatása a nemzetközi terményárakra, írták a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői egy szerdán megjelent tanulmányukban.

Szerintük a bioüzemanyagok ma erősen függnek a közfinanszírozástól, hogy versenyképesek lehessenek. Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unióban a bioüzemanyag-ellátás és -fogyasztás állami támogatása várhatón körülbelül 25 milliárd dollárra nő 2015-ig a 2006-os 11 milliárd dollárról. A bioüzemanyagok támogatása 960–1700 dollár közpénzbe kerül a megtakarított, üvegházhatást okozó gázok minden egyes tonnájára számolva, szén-dioxid-egyenértékben, állapítja meg a tanulmány.

Az adófizetőknek adókedvezmények és közvetlen támogatások formájában, a fogyasztóknak a kötelező bioüzemanyag-tartalom és az importkorlátozások miatt drágább üzemanyagok formájában kerül többe a mostani helyzet. Ezenközben a környezetvédelmi eredmény erősen korlátozott. A cukornádból Brazíliában előállított etanol veszélyes gázkibocsátása legalább 80 százalékkal kisebb, mint az ásványi üzemanyagoké. Ám az Európában és az Észak-Amerikában használt alapanyagokból – búzából, cukorrépából vagy növényi olajokból – nyert bioüzemanyagokból a szennyező gázok kibocsátása ritkán marad el 30-60 százaléknál jobban az ásványi üzemanyagok káros hatásától. A jelenlegi támogatási rendszer révén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legföljebb 0,8 százalékkal csökkenhet 2015-ig a közlekedésben, írták az OECD elemzői.

Közvetlenül a mostani támogatási rendszer miatt a búza 5 százalék körül, a kukorica 7 százalék körül, a növényi olajok 19 százalékkal drágulhatnak a következő tíz évben az OECD modellszámítása szerint, kihagyva más árcsökkentő vagy -növelő tényezőket. A most érvényes és közeljövőre tervezett előírások miatt a világ takarmánygabona-termelésének 13 százaléka, növényolaj-termelésének 20 százaléka kerülhet tíz év múlva a bioüzemanyag-gyártásba a tavalyi 8, illetve 9 százalék helyett, írták az elemzők.

(MTI)