Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Gerhard Hofer és Claudia Dannhauser A félelem is választ: Ausztriában történelmi mélyponton a közhangulat című cikkében ismerteti a drámai közvélemény-kutatási adatokat. Hét héttel a nemzetgyűlési választások előtt a közhangulat olyan rossz az országban, mint 35 éve még soha – állítja az osztrák napilap. Az Imas Intézet adatai szerint a megkérdezettek 67 százaléka attól tart, hogy egy éven belül romlani fog az életszínvonala. „A lakosság növekvő lecsúszási félelmektől szenved” – nyilatkozta Andreas Kirschhofer, az intézet vezetője a lapnak. Különösen az idősebbek és a szociálisan gyengék, akik félnek a jövőtől. A magas infláció ugyancsak megerősítette a félelmeket, de nem az egyetlen oka a fatális közhangulatnak – vélekednek a közvélemény-kutatók. „Az emberek elveszítik azt az érzést, hogy biztonságos világban élnek” – fogalmaz Kirschhofer.
Pénzügyi katasztrófák úgy jelentkeznek, mint a természeti csapások. Egy olyan időszakban, amikor meglazulnak a családi kötelékek, akkor az ápolásról és időskori ellátásról folyó viták annak a félelmét keltik, hogy egyszer az illetőt magára hagyják. Peter Filzmaier politológus szerint e félelmekkel szemben túl gyenge ellenérvek az alacsony munkanélküliségi adatok és a foglalkoztatási rekordok. „A munka minősége az igazi kérdés” – fogalmazott. Az embereknek egyre gyakrabban az az érzésük, hogy túl kevés pénzük marad. „S itt elsősorban nem a legszegényebbekről van szó” – figyelmeztetett.
Az elbizonytalanodás elérte a középosztályt is, emberek 4000 eurós havi keresettel is szenvednek ettől. Filzmaier szerint a rossz hangulat „óriási probléma” a két kormánypárt számára – írja a lap. „A jövőtől való félelemből mindig a szociálpolitikai kompetenciával rendelkező pártok profitálnak leginkább” – vélekedik Anton Pelinka, a tekintélyes politológus. Az, hogy az SPÖ legnagyobb sikerét 1975-ben tudta elérni, nem sokkal az 1973-as nagy gazdasági elbizonytalanodást követően, csak megerősíti nézeteiben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Jogos az egyházból történő kilépésért felszámított díj című cikkében ismerteti a karlsruhei alkotmánybíróság kuriózumnak számító döntését. A taláros testület egy 1979-ben született férfi ügyében foglalt állást, aki 2007-es beadványában a katolikus egyházból történő kilépésért felszámított díjat sérelmezte. A férfi a 30 euró felszámításában a vallásszabadságának korlátozását látta – állítja a lap. Szerinte a vallásszabadság része, hogy bármikor, bármilyen felekezetből kiléphet. Az alkotmánybíróság első szenátusának harmadik kamarája ugyanakkor jóváhagyta Északrajna-Vesztfália szabályozását, melyhez hasonló több tartományban is érvényben van. Mint ítéletükben megfogalmazták, az egyházból vagy egyéb világnézeti közösségből történő kilépés állami nyilvántartása az egyházi adók behajtásának legitim célját szolgálja.
Ennek viszont előfeltétele, hogy a kilépési nyilatkozatot és a kilépés időpontját az állami szervek pontosan nyilvántartsák. (Németországban az egyházi adót is az adóhivatal hajtja be, valakinek formálisan is ki kell lépnie egy felekezetből, ha az adót nem kívánja tovább fizetni – a szerk.) A bírák helybenhagyták a kilépési költség felszámítását is. Az alkotmányosan még elfogadható határai akkor lennének túllépve, ha a kilépés különösen magas költségekhez lenne kötve. A többi tartományban a felszámított díj 10 és 50 euró között mozog.