Aczél Endre: Ez pszichológia, egy egész térséget átfogó befektetői csordaösztön. Ugyancsak olvashatni, hogy a varsói tőzsde állapotától függetlenül a lengyel bankok (hajszálra, mint az amerikaiak) kezdik felmondani hitelszerződéseiket az ingatlanfejlesztőkkel és a lakásvásárlókkal. Átállnak egy, az eddiginél óvatosabb hitelezési „üzemmódra”, nem függetlenül a likviditásszűkétől. Itt nem tudom tetten érni a „magyar szindrómát”. De: nyugtázom, hogy az a budapesti közlés, miszerint a magyar kormány esetleg a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez (is) fordul segítségért, a lehető legrosszabb üzenet volt a „térségben” gondolkodó piacoknak, az IMF tudniillik valóban az utolsó menedék.
(Népszabadság, 2008. október 20.)
