Az előadó-művészeti törvény több rendelkezése márciustól hatályos

Sólyom László köztársasági elnök is aláírta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló, az Országgyűlés által 2008. december 8-án csaknem 60 százalékos többséggel elfogadott törvényt. Ám a törvény legtöbb rendelkezése 2009. március 1-től lép hatályba – mondta el Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szövetségének (MZTSZ) főtitkára.

Gyimesi László, aki részt vett a törvény szövegezésében, hozzátette, hogy a 183. számú Magyar Közlönyben 2008. évi XCIX. számon kihirdetett törvény legtöbb rendelkezése azért lép később (2009. március 1. után) hatályba, mert még meg kell állapodni munkajogi kérdések részleteiben, mivel a törvény e területen bevezeti az évad fogalmát, valamint szolgálat- és előadásszámokat állapít meg. Az adókedvezmények ügye pedig Brüsszelből, az Európai Bizottságtól jóváhagyásra vár, így a kedvezmények 2010-től lesznek érvényesíthetők.

Lendvai György, a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója úgy véli, régóta időszerű, hogy törvény mondja ki: a zenekar speciális munkahely. A zenei (előadóművészi) testületekben nemcsak a próba számít munkával töltött időnek, hanem az otthoni felkészülés és a készenléti szolgálat is. Fontosnak tartja, hogy az értékteremtéshez az állam pénzt ad. A zenekarok kvalifikációját érdemi megoldásnak tartja, mert a hivatásosok és félhivatásosok és alkalmi társulások megkülönböztetése a finanszírozásban is mutatkozik. Hozzáfűzte, hogy a zenekari paletta egyre sokszínűbb, ami örvendetes, több városban kívánnak az amatőr, illetve félprofi együttesek egy kategóriával följebb kerülni. A törvény – bár az aktuális gazdasági helyzet most nem kedvező – ösztönzést ad az önkormányzatoknak, hogy magasabb osztályba segítsék zenekarukat.

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője egyelőre nem látja, hogy mi módon lehet a sokrétű táncos szakmát egységes rendszerbe foglalni. Azt érzékeli, hogy a szakma folyamatos lobbitevékenységet folytat a minél jobb fenntartói megállapodásokért, közhasznú szerződésekért. Attól tart, hogy bőséges forrásnövekedésre idén nem számíthatnak, de – tette hozzá – optimistának kell lenniük. Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Kht. igazgatója és a Thália Színház új igazgatója elmondta, hogy eddig a Művészeti Fesztiválok Szövetségében azt szorgalmazta, ne az „épületeket”, hanem a produkciókat preferálja a törvény. Most, a Thália igazgatói posztjának elnyerése után, bár a produkciók mellett kitart, újraolvassa a szöveget, akkor tud felelős véleményt formálni.

A Mozaik Művészegyesület (MM) a múlt héten, december 18-án Sólyom László köztársasági elnökhöz fordult azt kérve: a még ki nem hirdetett előadó-művészeti törvény ügyében az államfő kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Wéber Ferenc, az államfő hivatalának sajtófőnöke emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnöknek minden egyes, a parlament által elfogadott törvényt meg kell vizsgálnia alkotmányossági szempontból, függetlenül attól, hogy azt valaki kéri-e vagy sem. Sólyom László köztársasági elnök pénteken írta alá a törvényt.

(MTI)