Az amerikai–dán megállapodás elháríthatja a transzatlanti válságot Grönland ügyében

Egy NATO-főtitkári közvetítéssel létrejött, egyelőre nem nyilvános megállapodás körvonalazódhat Grönland kapcsán, amely enyhítheti a feszültséget Washington és Európa között – mondta a Magyar Nemzetnek Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint a folyamat még korai szakaszban van, de a stratégiai realitások felülírhatják az érzelmi reakciókat.

Grönland, Nuuk Fotó: AFP

Donald Trump kijelentése, miszerint az Egyesült Államok „teljes hozzáférést” kapna Grönlandhoz egy keretmegállapodás alapján, miközben Dánia és Grönland a szuverenitást vörös vonalnak tekinti, jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Siklósi Péter szerint ugyanakkor „valamilyen megállapodás már biztosan létrejött, amelyet a NATO főtitkára közvetítésével fogadtak el”, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy „a NATO főtitkára önmagában nem szuverén szereplő, legfeljebb közvetíthetett a dánok, az európaiak és az amerikaiak között”.

Grönlandra utazott Mette Frederiksen dán miniszterelnök 2026. január 23-án Fotó: AFP

A kutató rámutatott: a megállapodás részletei jelenleg nem nyilvánosak, és minden jel arra utal, hogy „még a teljes kidolgozottság sincs meg”. A nyilvánosságban megjelent találgatások között azonban szerinte reális egy, a brit–ciprusi modellhez hasonló megoldás. Ennek lényege, hogy Cipruson „brit tulajdonban lévő, brit szuverén bázisok működnek, amelyek ugyan Ciprus szigetén vannak, de jogilag Nagy-Britanniához tartoznak”.

Siklósi Péter szerint „elképzelhető, hogy Grönlandon is egy ehhez hasonló modell valósul meg”, ahol bizonyos katonai bázisok amerikai tulajdonba és amerikai szuverenitás alá kerülnének, miközben „Grönland egésze és természetesen a lakossága nem”. Mint emlékeztetett, jelenleg egy amerikai bázis működik a szigeten, de a hidegháború idején több mint egy tucat volt, így „nem tudjuk, hány bázisról lenne szó, de ez egy működőképes modell lehet”.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Grönland kulcsszerepet játszik az úgynevezett GIUK-résben (Greenland–Iceland–United Kingdom), amely az észak-atlanti térség egyik legfontosabb stratégiai átjárója. 

Ez az a tengeri és légi folyosó, amelyen keresztül az orosz északi flotta kijuthat az Atlanti-óceánra, ezért a hidegháború idején is kiemelt jelentősége volt

– emlékeztetett. Hozzátette: a térség jelentősége ma ismét nő, mivel „Oroszország katonailag újra aktív az Északi-sarkvidéken, Kína pedig egyre nyíltabban törekszik gazdasági és stratégiai jelenlétre az arktiszi térségben”.

A szakértő szerint Trump vámfenyegetéseinek visszavonása és a NATO főtitkárával folytatott egyeztetések arra utalnak, hogy „egy potenciálisan súlyos krízis veszélye elhárulni látszik a transzatlanti kapcsolatok fölül”. Ugyanakkor hangsúlyozta: „nyugtával dicsérjük a napot, majd akkor lehet ezt véglegesen kijelenteni, ha valóban aláírták a megállapodást”.

Arra a kérdésre, hogy mindez inkább a transzatlanti egység erősödését vagy az amerikai nyomásgyakorlás sikerét jelzi-e, Siklósi Péter úgy fogalmazott: „nem tudjuk pontosan, mi volt Trump eredeti célja”. Felidézte, hogy az amerikai elnök „gyakran alkalmazza azt a taktikát, hogy először hatalmasat kér vagy követel, majd később kevesebbel is beéri, ami azonban még így is több az eredeti állapotnál”.

A NATO katonai tervezőinek kimaradása a folyamatból a szakértő szerint nem rendkívüli. Mint mondta, „a NATO tervezői erről csak jóval később fognak értesülni, mivel a szövetségnek megvan a maga védelmi tervezési rendje”. Előbb az amerikai–dán megállapodást kell véglegesíteni, aláírni és bevezetni, és csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy „a kialakuló képességeket beillesszék a NATO védelmi tervezési rendszerébe”.

A Dániában és Grönlandon zajló tiltakozásokat Siklósi Péter természetes reakciónak nevezte. Szerinte „az amerikai elnök stílusa érzelmi reakciókat váltott ki, de idővel a stratégiai érdekek és lehetőségek kerülnek előtérbe”. Ha valóban lakatlan területeken létrejövő bázisokról lesz szó, az „jelentősen csökkentheti a helyi felháborodást”, és akár „új pénzek megjelenését is hozhatja a helyi kereskedelemben”.

Arra a felvetésre, hogy mindez akár előnyös is lehet Grönland lakossága számára, a szakértő úgy reagált: „nem ismerjük a részleteket, de a mostani találgatások alapján, ha ez jól van megcsinálva, akár előnyös is lehet”.

A szuverenitás és a nemzetközi jog kérdéséről szólva hangsúlyozta: „ha két állam egy ilyen megoldásról megállapodik, mindkét fél beleegyezik és aláírja a szerződést, az nem sérti a nemzetközi jogot”. Az Európai Unió szerepét ugyanakkor korlátozottnak tartja, mivel „Grönland nem tagja az Európai Uniónak, hiszen a hetvenes évek elején – halászati viták miatt – kilépett onnan”. Bár a kérdés napirendre került az Európai Tanács ülésén, „az EU maga nem szereplő ebben az ügyben, ezért a beleszólási lehetősége is korlátozott”.

Borítókép: Grönland, Nuuk (Fotó: AFP)