Az MTI információja szerint nem volt kihasznált a vonat, mivel Hatvanban állnia kellett a mozdonycsere miatt. Salgótarján–Hatvan között dízel-, Hatvanból pedig villanymozdony közlekedik. A gyorsvonat menetideje ráadásul 3 óra. Összevetésül: a Salgótarján–Budapest közötti 110 kilométeres távolságot 1 óra 45 perc alatt lehet megtenni autóbusszal, gyorsjárattal. Salgótarján-Somoskőújfaluból emellett vasárnap közlekedik egy gyorsvonat Budapestre, ez a járat megmarad. Megszűnik egy másik vonatpár is, a Somoskőújfalu–Hatvan közötti személyvonat, amely 9 óra 17-kor indult Hatvanba, illetve onnan 9 óra 10-kor vissza.
Kukely Márton, a MÁV Rt. akkori vezérigazgatója 2002 márciusában még azt jelentette be Salgótarjánban, hogy 2003-tól intercity-járat köti össze a nógrádi megyeszékhelyet Budapesttel, bár hozzátette, hogy a pálya rendkívül rossz állapota miatt a menetidő alig csökken majd.
Egy évvel később Becsó Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be ez ügyben a gazdasági miniszterhez. Csillag István azt válaszolta: a szolgáltatást a vasútvonal műszaki állapota nem teszi lehetővé, a pálya korszerűsítésére viszont nincs pénz.
Kóka János gazdasági miniszter 2006 márciusában vonaton érkezett Salgótarjánba (igaz, csak a külső pályaudvaron szállt fel a vonatra), és a vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Ki kell mondani, Nógrád megye van a legelhanyagoltabb helyzetben, Nógrád problémái halaszthatatlanok”. Kitért rá, hogy a tőke oda megy, ahol megfelelő az infrastruktúra, és példaként említett két, a nógrádi térségbe szánt nagyberuházást, amelyek a közlekedési hiányosságok miatt vesztek el.
(MTI)
Itt a Kreml válasza Trump ultimátumára
