Várhatóan 50 bázispontos kamatcsökkentésről dönt a monetáris tanács a december 22-i ülésén, 2009 végére pedig 9 százalékra csökkenthet a kamatszint a QUAESTOR csoport elemzője szerint. Háda Bálint vezető elemző a szerdai budapesti sajtótájékoztatón az MNB e hét hétfői kamatcsökkentéséről úgy vélekedett: a lépés indokolt volt, de az időzítése nem szerencsés. A rendkívüli kamatdöntések – ilyen volt a 300 bázispontos emelés is – „nem építik” a kiszámíthatóságot.
Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) egy százalék alatti csökkenése mellett az infláció 3 százaléknál kisebb lesz – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának szerdai ülésén. A gazdaság lassú növekedése indulhat meg 2010-ben – közölte a jegybank elnöke. A pénzügyi stabilitás folyamatos megőrzése érdekében csak folyamatos kamatcsökkentés valósítható meg – hangsúlyozta Simor András.
Simor: A magyar monetáris politika mozgástere korlátozott
Magyarország nem esik azonos kockázati megítélés alá az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Svájccal, ahol radikális kamatcsökkentést hajtottak végre, a magyar monetáris politika mozgástere korlátozott – mondta Simor az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának szerdai ülésén.
„Magyarország kockázati megítélését ma a befektetők abba a kategóriába sorolják, ahol Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Törökország, Horvátország, Bulgária, Észtország és Lettország van, s ezekben az országokban legalább olyan magas a kamat, mint nálunk, s radikális kamatcsökkentést sem hajtottak végre” – mondta a jegybank elnöke. Nekünk ezt a kockázati prémiumot meg kell fizetnünk – közölte Simor András, aki érzékeltette azt is, hogy ha egy radikális kamatcsökkentés nyomán 10 százalékkal gyengülne a forint árfolyama, akkor a bankok tartalékképzési kötelezettségük miatt 430-450 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósíthatnának.
„Nincs semmiféle titok az IMF megállapodás mögött”
Ezer milliárd forinttal több likviditás áramlott a magyar bankrendszerbe az utolsó negyedévben a megelőző negyedévihez képest, a bankok azonban a vállalatok helyett inkább a lakosságot hitelezik, mivel ott több profit érhető el – mondta Simor. Magyarországon a jegybanki kamatcsökkentéssel úgy lehet haladni, ahogy az ország kockázati megítélése javul – felelte képviselői kérdésre a jegybank elnöke, hozzátéve azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitele az MNB devizatartalékait növelte. „Nincs semmiféle titok az IMF megállapodás mögött, a leírt szándéknyilatkozat tartalmazza az összes lényeges feltételt” – hangsúlyozta Simor András.
(MTI)
