Nagybaczoni Nagy Vilmos az ország feledhetetlen nagy hőse volt

Nagybaczoni Nagy Vilmos feledhetetlen magyar hős volt, aki a rá mért megpróbáltatásokat méltósággal viselte – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a volt vezérezredes síremlékének újraavatásán Piliscsabán.

2026. 01. 31. 20:54
hm.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Thumáné Kauzál Melinda, Piliscsaba polgármestere arról beszélt: Nagybaczoni Nagy Vilmost Piliscsabán mindenki tisztelte és szerette, hiszen kedves, közvetlen volt és segített, ahol tudott. Ő kezdeményezte a református templom építését, mert hitt abban, hogy egy közösség lelki otthona legalább olyan fontos, mint bármely hivatal vagy intézmény.

Ez a közösségformáló, odafigyelő szemlélet tette őt igazán piliscsabaivá

– mondta. Halálának 50. évfordulóján különös jelentősége van annak, hogy Nagybaczoni Nagy Vilmos sírja megújulhatott. „Nemcsak a kő és a felirat újult meg, hanem az emlékezés is megerősítést kapott” – fogalmazott a polgármester.

Élete és példája arra tanít, hogy a legnehezebb időkben is meg lehet őrizni az emberséget, hogy a felelősség és a kedvesség nem zárják ki egymást, és hogy a közösség szolgálata nem rang, hanem szándék kérdése – tette hozzá.

Nagybaczoni Nagy Vilmos síremlékét a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum és Piliscsaba önkormányzata újíttatta fel. 

Nagybaczoni Nagy Vilmos 1884-ben született, 1905-ben végezte el a Ludovika Akadémiát, majd a bécsi hadiiskola hallgatója volt. Az első világháború alatt vezérkari beosztásokat töltött be. 1919-től vezérkari őrnagy, vezérőrnagy, altábornagyi kinevezést kapott. 1942–43-ban a Kállay-kormány honvédelmi minisztere volt. E minőségében igyekezett mérsékelni a német befolyást, a hazai szélsőjobboldal hatását, és sokat enyhített a munkaszolgálatosok helyzetén.

A szélsőjobbról folyamatosan támadták, és látva, hogy sem a kormányzó, sem pedig a miniszterelnök nem képes vagy nem akarja megvédeni, 1943 júniusában benyújtotta lemondását.

Szálasi Ferenc hatalomra jutása után, 1944 novemberében letartóztatták, és a sopronkőhidai fegyintézetbe szállították. 1945-ben szabadult, és attól kezdve visszavonultan, egy időben méltatlan körülmények közt élt Piliscsabán.

Az 1950-es évek elején nyugdíját megvonták, lakását elvették, munkavállalását ellehetetlenítették.

Más lehetősége nem lévén, kétkezi munkásként a Pilisi Parkerdőgazdaságban ültette, gondozta a facsemetéket, majd amikor innen is eltávolították, az akkor már szövetkezetté szervezett cigány szegkovácsok közé került, ahol kovácsként dolgozott. 1965-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igazának ismerte el.

 Röviddel kilencvenkettedik születésnapja után, 1976. június 21-én távozott az élők sorából Piliscsabán.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fotó: Honvédelmi Minisztérium)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.