A vadkovász ereje – harmincnégy éves a Magyar Művészeti Akadémia

„Lehet-e nemzet és ember iránt valami jóhiszeműbb, nagyvonalúbb, mint a művészet? Akarhatja-e jobban valami az ember méltóságát, a szabadságát, mint épp a művészet?” – e szavakkal köszöntötte Páskándi Géza a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) megszületését 34 esztendővel ezelőtt. 1992. január 31-én huszonkét jeles alkotó Makovecz Imre vezetésével úgy döntött: a szellem embereinek nem várniuk kell a sorsuk jobbra fordulására, hanem saját kezükbe kell venniük azt. Az évforduló nem csupán egy intézmény, hanem a magyar kulturális önrendelkezés ünnepe is.

A Pesti Vigadó épülete Forrás: Wikipédia

Fényháló a Kárpát-medence felett

Az MMA 34. születésnapján a tagság már nemcsak a fővárosra koncentrálódik. A 2022-ben létrehozott regionális munkacsoportok Debrecentől Pécsig, Győrtől Szegeden át Veszprémig biztosítják, hogy a „népszellem reprezentációja” ne csupán a központ privilégiuma legyen.
A ma élő három alapító tag – Bodonyi Csaba, Melocco Miklós és Schrammel Imre – jelenléte emlékeztet minket a harmincnégy évvel ezelőtti szellemre. Makovecz Imre szavai ma is érvényesek: a cél egy olyan fényháló fenntartása, amely erővel, bizalommal és reménnyel tölti fel a szülőföldet. A Magyar Művészeti Akadémia ma is ezen a hálón dolgozik, őrizve a nemzeti vadkovászt.
 

Az MMA alapító tagjai (1992): Bak Imre, Balassa Sándor, Bertha Bulcsu, Bodonyi Csaba, Bozay Attila, Csaba László, Deim Pál, Finta József, Gerzson Pál, Gyarmathy Tihamér, Gyurkovics Tibor, Kerényi József, Kokas Ignác, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Páskándi Géza, Schéner Mihály, Schrammel Imre, Somogyi József, Szokolay Sándor, Tornai József, Vigh Tamás.