Tóth Erzsébet viszonylag ritkán megszólaló, súlyos szavú költő. Életútjának egyes szakaszaira nagyon is jellemző volt a kívülállás, olykor a hallgatás vállalása. Erkölcsi alapállása a nemzetért elkötelezett, közösségben, népben, nemzetben gondolkodó, krisztiánus életelveket követő emberé. Az 1951. augusztus 28-án született költőnő anyakönyvi kivonatában Tatabánya szerepel születési helyeként, valójában dajkáló, felnőtt, érett költővé nevelő tája a Nyírség. A szabolcsi emberek nyílt szívű, hazáját szerető mentalitása kemény morális tartásából, közismerten jó szívéből, kedves egyéniségéből, de még a mindmáig megőrzött enyhe tájszólásából is lemérhető. Erős képzelőereje, metaforaalkotó fantáziája mellett jellemző még rá, hogy nagyon is két lábon áll a magyar földön, naprakészen követi a Kárpát–medence szívének dobbanását, s bizonyára gyakorlati érzékének fejlettsége, az egzakt tudományok iránti vonzódása tette lehetővé, hogy elvégezte a budapesti közgazdasági egyetemet. A nyolcvanas években a Magyar Diafilmgyártó Vállalat nyelvi lektora volt, több ízben volt szabadúszó, de gyakran dolgozott – ahogy jelenleg is – szerkesztőként, újságíróként. S néha közgazdászként aktívan is gyakorolta tanult szakmáját.
A hetvenes években alapították meg a Csütörtök estiek társaságát, amelynek beltagjai voltak többek között Tóth Erzsébet, Lezsák Sándor és a korán már elhunyt jó barátok: Szervác József, Banos János, Csajka Gábor Cyprian, Hideg Antal, a társaság holdudvara, a baráti kör ennél jóval tágasabb volt. És hát olyan költők is tartoztak közéjük, akik ma már egészen más úton járnak. A Csütörtök estiek és barátaik csütörtökönként a Magyar Írószövetségben találkoztak, vállalták a nemzeti költészet legszebb hagyományainak továbbörökítését úgy, hogy a saját útjukon jártak. S vállalták a kései önálló kötet megjelenést is, az őszinteség és a kívülállás keserű árát. Költői csillagképük horizontján Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Arany János, Németh László, Illyés Gyula, Nagy László, Kormos István, Ratkó József, Lázár Ervin, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor, Sára Sándor, a Hetek (Raffai Sarolta, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Ratkó József, Serfőző Simon) a Kilencek (Mezey Katalin, Győri László, Konczek József, Kovács István, Kiss Benedek, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre, Utassy József) életútja és életpéldája ragyogott, és ragyog ma is. Tóth Erzsébet bátorságával, a nemzet ügyeit teljes mellszélességgel vállaló tartásával sokszor tartotta a lelket bennünk, olykor sokkal könnyebben elcsüggedő, elanyátlanodó, bizony, a pohár fenekére sem ritkán tekintgető férfiakban is. Kötetei – az Egy végtelen vers közepe, a Gyertyaszentelő, az Ismeretlen könnyű szívvel, a Rossz környék – gondolati szempontból egyrészt követik a példaképek költészetének filozófiáját, ugyanakkor tematikai szempontból is, tágasabb a világképük. A városi létezés jellegzetes élménykörei, a legújabb kor rosszízű, nyugtalanító, szorongással, félelemmel telített, negatív aurája is megmutatkozik benne. Formai szempontból egyedi módon teremti újjá a nagylélegzetű szabadvers alapképletét, ugyanakkor egészen rejtett formában visszatér költeményeibe a kötött forma is, rendhagyó, a gondolat és az élő beszéd ritmusának megfelelő módon.
Életműve műfaji szempontból is gazdagodott a költői publicisztikákkal, karcolatokkal, különleges eszmefuttatásokkal, melyeknek egy része a Magyar Nemzet Magazin rovatában látott napvilágot, s most egy csokorban olvashatjuk őket, pontosabban a belőlük készült válogatást a Kortárs Kiadó jóvoltából. Tóth Erzsébet prózai írásaiban megejtő az őszinteség, a szembenézés a nemzet ügyei mellett a hétköznapok, a huszonegyedik században élő értelmiségi sorsra kárhoztatott nők sorskérdéseivel. És sorjáznak könyvéből a pályatársakkal eltöltött pillanatok megidézései. Lapunkban többek között ő búcsúztatta a néhány éve tragikus hirtelenséggel, korán eltávozott, különös, eredeti tehetségű költő-képzőművészt Csajka Gábor Cypriant, aki egyszerre volt a Csütörtök estiek költőtársaságának és a Vajda Lajos Stúdióba tömörült képzőművészeknek emblematikus alakja.
Csütörtökön este tehát találkozhatnak az írók, a költőtársak, a költészet, az irodalom barátai stílszerűen a Csütörtök estiek egyik legmarkánsabb alakjával a Visi Imre utcai Polgárok Házában. Tóth Erzsébet személyében egy nemzedék, tágasabb értelemben nemzedékünk, a klasszikus József Attila Kör nemzedékének képviselőjét is üdvözölhetik a nézők. Jelen lesz az egykori Csütörtök estiek másik markáns alakja, Lezsák Sándor költő, író, drámaköltő, országgyűlési képviselő, aki még a pártállami időkben elérte, hogy vállalt szűkebb pátriája, Lakitelek a másként gondolkodók, az „ellenséges ellenzékiek” (Nagy Gáspár visszaemlékezéseiből ma már tudjuk, hogy így hívtak bennünket, nemzeti elkötelezettségű másként gondolkodókat besúgói jelentéseikben a három per hármasok) Mekkája lett. És aki esztétikai, szociológiai értelemben is hitelesen mutatja be, a társaságnak, a holdudvar tagjaként személyes, közös ellenzéki élményekkel is megfűszerezve mondandóját, az nem más, mint Alexa Károly, a mai magyar irodalom esztétája, az ELTE tanára, az Életünk című irodalmi folyóirat főszerkesztője.
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
