Alkotmányellenes: nem fizetnek a dolgozó román nyugdíjasnak

Ellentétes Románia alaptörvényével az a sürgősségi kormányrendelet, amely megtiltja, hogy az állami intézményeknél dolgozó nyugdíjasok fizetést is kapjanak – döntötte el csütörtökön a román alkotmánybíróság. Törzsök Erika szerint a román gazdasági fejlődés társadalmi előnye, hogy csökkentek az etnikai feszültségek Romániában, és már nincs szükség a „magyar kártya” kijátszására.• Nem lesz, aki felkészítse az erdélyi fiatalokat az érettségire?

Emil Boc miniszterelnök és az általa vezetett, szociáldemokratákból (PSD) és demokrata-liberálisokból (PD-L) álló nagykoalíciós kormány az utóbbi hetekben bírálatok kereszttüzébe került az említett kormányrendelet miatt. A január 5-én hatályba lépett sürgősségi kormányrendeletében ugyanis két hetet adott a közintézményeknél és állami vállalatoknál újra munkát vállaló nyugdíjasoknak, hogy eldöntsék: vagy a fizetésükről vagy a nyugdíjukról mondanak le.

Az ombudsman az alkotmánybíróságnál támadta meg a rendeletet, főleg azzal a kifogással, hogy az intézkedés nem tesz különbséget a szakmák között, a nagy és a kis jövedelműeket egyaránt eltiltja a nyugdíj és a fizetés halmozásától. Míg a katonai és rendvédelmi szervek nyugállományú alkalmazottai sok pénzre tesznek szert a halmozás révén, addig a nyugdíjas pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a színészek megélhetési okokból kénytelenek munkát vállalni, ráadásul az ő szakmájukban nagy a szakemberhiány.

A miniszterelnök többször is próbálta árnyalni a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a dolgozni kívánó nyugdíjasok órabér, együttműködési vagy szerzőjogi szerződés formájában egészíthetik ki majd jövedelmüket, de elhelyezkedhetnek a magánszférában is.

Az alkotmánybíróság csütörtökön alkotmányellenesnek nyilvánította a rendeletet, amely szerinte sérti a munkához, illetve a nyugdíjhoz való alapvető alkotmányos jogokat. A kormány kénytelen volt tudomásul venni a határozatot, Emil Boc azonban nyilatkozatában leszögezte: kormánya folytatja a harcot a luxusmértékű közalkalmazotti bérek és a hasonlóan magas összegű nyugdíjak ellen. Mivel a kormányrendelet nem bizonyult alkalmas eszköznek ehhez, a kabinet törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni ugyanebben a témában.

Törzsök: Mára már szükségtelenné vált a „magyar kártya” kijátszása

Miközben térségünkben mindenki pénzügyi és gazdasági válságról beszél, az elmúlt időszakban Románia és Magyarország közös európai uniós tagsága, akárcsak a térségfejlesztésen alapuló együttműködés olyan egészséges folyamatoknak kedvezett Romániában, amelyek mára szükségtelenné tették a „magyar kártya” kijátszását – mondta csütörtökön Bukarestben Törzsök Erika.

A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukaresti magyar nagykövetségen. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiztonság – mondta Törzsök Erika. Ez a szemlélet a politika szintjén is érvényesül, hiszen – mint fogalmazott – a román politikai erők többsége már nem törekszik a „magyar kártya” kijátszására.

(MTI)