Még mindig nem alakult ki komoly válságtudat a társadalomban, a bejelentések akkor működhetnének jól, ha mindenki tudná, hogy milyen helyzetben van az ország – jelentette ki az MNO-nak Kiszelly Zoltán Gyurcsány hétfői parlamenti akciójára reagálva. A politológus úgy látja, Gyurcsány egy „korrekciós mechanizmust” hirdetett meg, amelynek célja, hogy korrigálják a szocialista kormányok osztogatási politikáját. A magas adók miatt kialakult versenyhátrányt akarja tompítani – teszi hozzá Kiszelly, aki úgy látja, Gyurcsány téziseinek középpontjában a munkahelyteremtés és annak megőrzése áll. Persze „minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle” – állítja Kiszelly Zoltán.
Bólogató Jánosok
Döntőnek nevezte azt is, hogy a „parlamentben mi megy át”, hiszen kisebbségi kormány van az ország élén, ám azt szinte tudni lehet, hogy az SZDSZ rábólint például a családi pótlék átalakítására. Új frontot nyitott a kommunikáció dimenziójában Gyurcsány, legalábbis a politológus szavaiból ezt vettük ki. Hiszen – mint mondja – Gyurcsány igyekszik a „megoldások vitáját” beletuszkolni a közbeszédbe. A célja nem más, mint hogy elterelje a figyelmet arról, ki a felelős a válság miatt. Előbbiből még jól is kijöhet, ugyanakkor a „béna kacsa” szindróma számos csapdahelyzetet idézhet elő.
Áttörés? Dehogyis!
Nincsen áttörés, „más karját teszi a tűzbe Gyurcsány” – így értékelte Simon János Gyurcsány hétfői parlamenti felszólalását. Mint a politológus mondta, „semmi újat nem húzott elő a kalapból”. Szerinte súlyos belső ellentmondások feszítik a javaslatokat, hiszen hogyan lehetne úgy bevételekhez juttatni a költségvetést, hogy közben meg növelik az adókat. A lakosság el van adósodva, egyre nő a munkanélküliség, egész egyszerűen visszafogják a fogyasztásukat – teszi hozzá Simon Zoltán. A helyzetet súlyosabbá teszi, hogy Gyurcsány a tervezett intézkedéseivel a következő kormányzat mozgásterét szűkíti, az pedig a jelenlegi állás szerint nem szocialista kormány lesz – hívja fel a figyelmet Simon, aki szerint a kormánynak távoznia kellene.
Beleillik a hétfői produkció az elmúlt időszak „cselekvő kormányfő” imázsába – mondta az elemző felvetésünkre. Mint mondta, egy egyszerű ember, aki nem foglalkozik a politikával, nem lát mást, csak hogy „azok ott mindent megtesznek a válság ellen”. Holott nincs áttörés, nincsenek új megoldások, csupán a felelősség áthárítása a következő kormányzat vállára.
„Programszerű elképzeléscsomag”
Gyurcsány Ferencnek ez már a sokadik olyan programja, amelynek végrehajtására semmilyen garancia nincs, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy vélhetőleg egy éve van hátra a kormányzásból – jelentette ki Boros Bánk Levente. A politológus kifejtette: a kormányfő 2005 óta megállás nélkül programokat hirdet, ilyen volt a közel négy éve bejelentett, 5 év alatt végrehajtandó adócsökkentési program, amiből semmi nem lett. „Számomra beszédes volt: nyilvánvaló, hogy a kormányfő neoliberális gazdaságpolitikát képvisel” – mondta a szakember. Ennek lényege, hogy fokozatosan csökken az állami szerepvállalás, ez a politika azonban az Egyesült Államokra és nem a fejlett nyugat-európai államokra jellemző.
Boros kifejtette: az adósávok kitolása és a járulékok csökkentése elméletileg azt jelentené, hogy az emberek zsebében több pénz marad, ám a másik oldalon az áfa növelése miatt többet is kell kifizetniük. Lényegében öngondoskodásról van szó, amelynek viszont fogyasztáscsökkentő hatása lesz – tette hozzá.
Dől az egész konstrukció
Arra a kérdésre, hogy melyik a „leggyengébb láncszem a csomagban”, a politológus határozottan így reagált: tulajdonképpen az egész az. „A csomag kimenetele bizonytalan, lóg a levegőben, kidolgozatlanság és előkészítetlenség jellemzi. Ez csupán egy „programszerű elképzeléscsomag”. Boros kiemelte: a gyes és a gyed alanyi jogát megszüntetni súlyos intézkedés, ezt már csak egy lépés választja el attól, hogy meg is szüntessék. Ezenkívül veszélyesek a hosszú távú demográfiai hatásai. A nyugdíj korhatárának kitolása abból a szempontból érdekes, hogy az átlagéletkor ma Magyarországon 67-69 év. A nyugdíjnak tehát gyakorlatilag semmi értelme nem lesz – hangsúlyozta a szakember.
Leginkább a kisebb parlamentről szóló elképzelés kidolgozatlan. Habár erre szükség lenne – állítja a politológus –, ám ebben a formában, ahogy elhangzott, átgondolatlan. A szakember mindehhez hozzátette: a miniszterelnök a múlt héten még azt hangoztatta, hogy az uniós átlaghoz képest 1–1,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés a cél. Ez azonban egészséges környezetben teljesen természetes folyamat, hiszen a fejlődő országoknak a fejlettekhez képest van hova növekedniük – fejtette ki Boros. A kormányfő tehát – szemfényvesztő módon – alapvető gazdasági tényeket állít be programként.
Visszahódítani Futbóliát – a nem is lehetetlen küldetés















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!