Februárban összességében csökkent a háztartások új lakáshitel-szerződéseinek értéke. A forint lakáshitelek iránti kereslet nem változott, a svájci frank és az euró alapú lakáshitelek új szerződéses állománya csökkent.
A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mindhárom megfigyelt pénznem esetén csökkent az új szerződések értéke, és nőttek a THM-ek. A forint és az euró alapú személyi hitelek új szerződéses állománya egyaránt körülbelül a januári szinten maradt, az euró alapú személyi hitelek átlagos THM-je csökkent – áll a jegybank közleményében.
Csökkent a háztartások nettó hitelfelvétele
A háztartások nettó hitelfelvétele februárban csökkent az előző hónaphoz képest, a forinthiteleknél minimális mértékű nettó hiteltörlesztés, a devizahiteleknél pedig – már több hónapja közel azonos összegben – nettó hitelfelvétel történt – közölte a Magyar Nemzeti Bank kedden. A háztartások összes hitelállománya 17,9 milliárd forinttal 8387,3 milliárd forintra nőtt. A változás a forinthitelek állományának 3,6 milliárd forintos csökkenéséből és a devizahitelek 21,5 milliárd forintos növekedéséből adódott. Ez utóbbi csaknem 60 százalékban átértékelődésből és egyéb változásból származott.
A háztartások nettó betételhelyezése az előző hónaphoz képest összességében kismértékben nőtt, ezen belül a nettó forintbetét-elhelyezés a januárival közel megegyező összegű volt, a nettó devizabetét-kivonás összege pedig valamelyest csökkent. A nem pénzügyi vállalatok nettó hiteltörlesztők maradtak februárban is. A nem pénzügyi vállalatok nettó betételhelyezése nőtt januárhoz képest, miután a forintbetéteknél növekvő nettó elhelyezés, devizában viszont a januári mértéket meghaladó nettó kivonás volt megfigyelhető. A háztartások szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatai szerint a devizában denominált nettó hitelfelvétel már negyedik hónapja közel azonos szinten stabilizálódott, februárban 38,3 milliárd forint volt.
A forintbetéteknél a szezonálisan igazított adatok 97,8 milliárd forint nettó elhelyezést mutattak. Devizában pedig a januárinál mintegy 12 milliárd forinttal alacsonyabb, 35,3 milliárd forint volt a nettó betétkivonás. A háztartások összes hitelállománya 17,9 milliárd forinttal nőtt, ami a forinthitelek állományának 3,6 milliárd forintos csökkenéséből és a devizahitelek 21,5 milliárd forintos növekedéséből adódott. Ez utóbbi csaknem 60 százalékban átértékelődésből és egyéb változásból származott. A forintbetétek állománya a hónap folyamán 47,2 milliárd forinttal nőtt. A devizabetétek 26 milliárd forinttal csökkentek, a 35,3 milliárd forint összegű betétkivonás, valamint az átértékelődésből és egyéb változásból származó 9,3 milliárd forint növekmény következtében. A februári szezonálisan igazított, árfolyamszűrt nem pénzügyi vállalati adatok szerint forintban – öthavi nettó hiteltörlesztést követően – csekély mértékű nettó hitelfelvétel mutatkozott. Devizában – megfordítva az előző hónapok irányzatát – 7,5 milliárd forintos nettó hiteltörlesztésre került sor.
A nem pénzügyi vállalati forintbetétek 14,2 milliárd forint nettó elhelyezést, a devizabetétek viszont a januárit is meghaladó összegű, 149,7 milliárd forint nettó kivonást mutattak. Az állományi adatok szerint csak a devizában felvett hitelek állománya nőtt 27 milliárd forinttal. Az állománynövekedést teljes mértékben az átértékelődés és egyéb változás okozta. A forinthitelek állománya 31,4 milliárd forinttal csökkent. A forintbetét-állomány 45,5 milliárd forinttal nőtt. A devizabetét-állomány lényegében nem változott, a tényleges nettó betétkivonás és az átértékelődésből és egyéb változásból származó növekmény kiegyenlítette egymást. A hitelintézetek külföldi kötelezettségei mérlegfőösszegük 34,94 százalékát tették ki.
(MTI)
origo.hu
Érkeznek a keményebb mínuszok
