E példaértékű alkotásból a politikai szempontból laikus néző előtt is feltárul egy világnézeti párt, egy világszemlélet története, s Magyarország elmúlt nyolcvan évének históriája is. Balogh László rendezői irányításával elhivatott kereszténydemokrata filmesek, újságírók – Bakos Katalin, Buzogány Mária, Csallóközi Zoltán, Haág Zalán, Hajdú Péter, Jenik Péter, Kenyeres Gyula, Pusztai Virág – munkájának köszönhetően készült el egy kristálytiszta, logikus, érthető, átélhető dokumentumalkotás. A Kereszténydemokrácia Magyarországon című filmet a csoport kegyeletből az egyik alkotó, a magyar televíziózás és rádiózás nagy öregje, az időközben elhunyt Juhász László posztumusz alkotásának is tekinti.
Világossá válik számunkra, hogy a harmincas években a Horthy-korszakban a szegények, az elnyomottak iránti valódi részvét és a szociális érzékenység nem a felforgató, külföldről irányított, az 1919-es vérvörös puccsban lelepleződött baloldal, hanem a kereszténydemokrácia, a KALOT és bizonyos értelemben a népi írók mozgalmának köszönhetően vált hazánkban meghatározóvá. Az evangélium, Jézus Krisztus igéje világosan kimondja a tízparancsolat fő üzenetét: „Szeresd a te Uradat, Istenedet (...) Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.” (Mk. 12:30-31.) Csak ezek az erkölcsi alapelvek és a belőlük egyenesen következő cselekedetek menthetik meg a magyarságot az 1935-től máig, olykor szünetelő, de az újkorra egészében is jellemző, első sorban morális válságtól – mondják el a filmben megszólaló nagy személyiségek: Barankovics István, Eszterhás Görgy, Varga László, Bálint Sándor, Eckhardt Sándor.
Ők a háború idején búvópatakszerűen, nyilasoktól betiltva, de életben tartották az evangéliumi humanizmus és a hazaszeretet mindennél fontosabb eszméjét. Ők voltak 1945 után a mágneses erőközpontjai a koalíciós kormánynak, amely 1945–1947-ig újjáépítette a romokból az országot. A Független Kisgazdapárt és a Demokratikus Néppárt nevet viselő kereszténydemokraták önfeláldozóan, az eszme jelképes hordozóiként léptek példaértékű koalícióra a kisgazdákkal, így sikerült 1947-ig, a csalással kierőszakolt, kékcédulás álgyőzelemig a demokratikus választásokon legyőzniük a Moszkvából távirányított sötét, diktatórikus kommunista pártot, melynek sátáni emblémaalakja volt Rákosi Mátyás, Sztálin legjobb tanítványa. S míg a kisgazdákat szalámizással, állandó elhatárolódásokra kényszerítve, majd a nyílt terror eszközeivel a kommunisták szétzilálták, a kereszténydemokrácia legjobbjai a magyar történelem talán legsötétebb ötvenes éveiben, majd az 1956 utáni képmutató puha diktatúrában is megőrizték az eszmét. A kereszténydemokrácia a rendszerváltozás után megélt dicsőséges és szomorú korszakokat, mi több, a megszűnés küszöbére is eljutott.
1994–1998-ig a KDNP hiteles képviselői, Varga László, Surján László, Semjén Zsolt a kereszténydemokrácia hagyományainak megfelelően megértették Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének hívó szavát. Egy olyan országban, ahol a szocialistáknál szociális értelemben is érzékenyebb jobboldal van többségben, ám a választásokon mégis mindig a baloldal szerepel eredményesebben, a kis pártokban gondolkodó pártsovinizmus felér egy hazaárulással. A jobboldali koalíció ellen körömszakadtáig küzdő, a pártot így kis híján tönkretevő KDNP-s képviselők – Giczy György, Füzessy Tibor, Bartók Tivadar, kiknek nem túl áldásos, a céljaik szempontjából viszont eredményes – tevékenysége a frakció megszűnését, majd a párt átmeneti széthullását eredményezte.
Ez lett a sorsa – a történelemben immár ki tudja, hanyadszor – a Független Kisgazda Pártnak is. Ahogy Semjén Zsolt a filmben is összefoglalja: 1998–2002-ig a Fidesz-kormány Európa számára is példaadó módon valósította meg a kereszténydemokrata kormányzást. A nagy hajó a Fidesz, az evangéliumi, keresztény szellemű politizálás szimbolikus iránytűje pedig az ezt nevében is a vállaló KDNP.
A film kimondja: amikor egész Európában látszólagos válságban van a keresztény eszme, az Isten- és emberközpontú gondolkodás, hatalmas jelentősége van annak, hogy Magyarországon a Fidesz és a KDNP – most még ellenzékben, de reményeink szerint 2010-től kezdve kormányerőként – védelmezi a szociális igazságosságot és a hagyományos keresztény, nemzeti értékeket. Ezt jelképezi a film elején és végén a magyar Parlament képe, s Ferencz Éva archaikus Mária-éneke, aki Magyarország patrónájához, az Áldott Szűzhöz fohászkodik védelemért.
Kereszténydemokrácia Magyarországon – Balogh László, Juhász László (posztumusz) és mások dokumentumfilmje, 90 perc, Uránia Nemzet Filmszínház.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
