„Az elnöki palota olyan hely volt, ahol a viták megoldási lehetőségeit keresték” – fejtette ki az államfő. Elutasította azt a felvetést, hogy a módosított oktatásügyi törvény (amely lehetővé teszi a földrajzi nevek anyanyelvű – így magyar – használatát is) aláírásának az elutasítása megosztotta volna a társadalmat. „És aláírása nem osztotta volna meg a szlovák politikai színteret?” – kérdezett vissza az államfő. Megismételte korábbi véleményét, hogy a tanügyi törvény ellentétes a szlovák alkotmánnyal, illetve más törvényekkel, s ezért utasította el ismételten aláírását. „Ennek ellenére hangsúlyoznom kell, hogy nincs gondom a kétnyelvű megnevezések használatával a tankönyvekben, de azoknak az alkotmány és a törvény keretei között kell lenniük” – tette hozzá.
A magyar-szlovák viszonyban felmerült problémák megoldásához való hozzájárulására vonatkozó kérdésre Gasparovics azt válaszolta, hogy tavaly decemberben Érsekújváron az ő kezdeményezésére találkozott magyar partnerével, Sólyom Lászlóval. A találkozón a jószomszédi kapcsolatokról beszéltek, s elutasították a szélsőségesség minden megnyilvánulását a Duna mindkét partján. Szintén saját kezdeményezésének mondta, hogy 2006-ban a két államfő Besztercebányán és Piliscsabán egyetemi hallgatókkal beszélgetett a közös európai jövőről.
„Úgy vélem, hogy a szlovákok és a magyarok közti feszültség feloldásának legjobb formája éppen a párbeszéd, s igyekezetem erre irányul” – jelentette ki a szlovák államfő. „Legutóbb a révkomáromi Selye János Egyetemen találkoztunk, ahol arról beszéltünk, hogy szükség van a kisebbségek lojalitására államuk iránt, s hogy az államnyelv ismerete nélkül a kisebbség nehezen tud szót érteni a többségi nemzettel. S ebben az elnök úrral (Sólyom Lászlóval) egyetértettünk” – mondta a TASR hírügynökségnek Ivan Gasparovics.
(MTI)
origo.hu
Kiugrott egy társasház ötödik emeletéről egy ember Szegeden
