Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Steffen Arora Innsbruck letette a fegyvert az utcai kábítószer-kereskedők előtt című cikkében foglalkozik a tiroli város romló közbiztonsági helyzetével. Mindenki ismeri, de senki sem szereti őket. Így írható le röviden azon észak-afrikai fiatalok helyzete, akik a tiroli tartományi székhely utcai kábítószerpiacát ellenőrzik. A kábítószeres ügyek mellett rendszeresen hallani róluk késelésekkel és egyéb erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban. Legutóbb egy januári nemi erőszak gondoskodott a szalagcímekről, négy észak-afrikai órákon keresztül bántalmazott egy 17 esztendős lányt. A gyanúsítottakat a rendőrség elfogta, részben bevallották a tettüket, jelenleg előzetes letartóztatásban várják az ítéletet.
A lakosság elkeseredettsége óriási. Annak ellenére, hogy a „marokkóiakkal” kapcsolatos problémát évek óta ismerik, a politikusok máig képtelenek voltak kezelni a helyzetet. Ezt elleplezendő, a felek kölcsönös vádaskodásba menekültek. A tartományi kormány Bécset hibáztatja: Gerhard Reheis (SPÖ) tartományi szociális miniszter szerint a szövetségi kormánynak kell arról gondoskodnia, hogy Marokkó elfogadja a kitoloncolási egyezményt. A rendőrség ismeri a problémát. Franz Birkfellner innsbrucki rendőrfőnök szerint a fiatalok titkolják személyazonosságukat és azt állítják, nincs semmilyen igazolványuk. Amennyiben letartóztatják őket, a büntetés letöltése után ismét az utcán vannak. Hiszen Marokkó – többségük onnan érkezik – addig megtagadja a fogadásukat, amíg személyazonosságukat nem tisztázták. Az innsbrucki problémát ismerik a bécsi külügyben is. A lap kérdésére annyit válaszoltak, hogy jelenleg is tárgyalnak az ügyben Marokkóval. A tárgyalások folynak, de a kétoldalú egyeztetésekkel többet nem lehet elérni.
Az innsbruckihoz hasonló problémákkal küzd Olaszország és Dél-Franciaország is. A tiroli nyomozók régóta tudják, hogy a kábítószer és a terjesztők utánpótlása Olaszországon keresztül érkezik. Az ottani nagyvárosokban, Torinóban és Milánóban nagy számban élnek észak-afrikai bevándorlók. A földrajzi közelség megmagyarázza, hogy miért Innsbruck az egyetlen osztrák város, ahol a kábítószer-kereskedelmet észak-afrikaiak ellenőrzik. A rendőrség továbbra is a kiemelt utcai jelenlétre helyezi a hangsúlyt, hogy növelje a lakosság szubjektív biztonságérzetét. Többet jelenleg nem tudnak tenni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Christina Hebel Iszlám németül című cikkében foglalkozik azzal a hírrel, miszerint Berlin Karlshorst kerületében megalakult a szövetségi köztársaság első iszlám magániskolája. Az iskola vezetője az a 37 éves Alexander Weiger, aki két éve tért át a muzulmán vallásra. Áprilistól az internátusban 29 németországi és hollandiai, 18 és 25 év közötti fiatal férfi iszlám prédikátorrá történő kiképzését kezdik meg. A tantervben arab és török nyelv, a Korán tanulmányozása, vallástan, művészet, de társadalomismeret is szerepel. Ez utóbbi két tárgyat oktatja a politológus végzettségű Alexander Weiger.
„Imámokat szeretnénk kiképezni, akik be tudnak illeszkedni a társadalomba, s akik tökéletesen ismerik a német nyelvet” – nyilatkozta az iskola vezetője. „Számunkra igen fontos olyan imámok kiképzése, akik szavaikkal elérik a németországi fiatalokat” – fogalmazott Yasar Erkan, a működtető Buhara Intézet vezetője. Az intézet az iskola üzemeltetője, melynek 300 tagja Törökországból származik, akik a szufizmus, az iszlám misztikus változatának követői. A berlini szenátusnak egyelőre nincsenek olyan információi, miszerint az egyesület jog- vagy alkotmányellenes tevékenységet folytatna. Az iskola működéséhez nem szükséges a tartományi hozzájárulás, csak a tevékenységük bejelentése.
Eddig a legtöbb imám Törökországból, vagy az arab országokból érkezett. Ők azonban gyakran nem ismerik a németországi szokásokat, ami sok esetben félreértésekhez vezet. A legnagyobb török ernyőszervezet, a Ditib eddig az óhazából importálta az imámokat. „Mi nagy súlyt helyezünk arra, hogy az imámjaink teológiai főiskolai végzettséggel rendelkezzenek. Ezért az ilyen törekvéseket, mint a berlini imámiskola, nem tartjuk elegendőnek” – nyilatkozta Bekir Alboga, a Ditib párbeszédosztályának vezetője. Christina Emmerich (Baloldali Párt), az illetékes lichtenbergi kerület polgármestere kijelentette: az imámiskola nyereség egész Berlin számára. Az egyesület nem szigetelődik el, hanem párbeszédet folytat a környezetében található egyházakkal és a civil szervezetekkel is.
