A nemzetközi vállalatok szerelőüzemeinek a betelepedése ugyan növelte a foglalkoztatást néhány százezer fővel, és a jövedelmek is növekedtek, de a nyugati országok életszínvonalának utoléréséről szó sem lehetett. A játék éppen arról szólt, hogy a nyugati tudással nyugaton megtermelt terméket olcsón kell Kelet-Európában, így Magyarországon is megtermelni, majd azt drágán el lehet adni a gazdag nyugati vásárlóknak. A magyar lakosság azonban szeretett volna fogyasztani. Az alacsony magyar bérek és a magas fogyasztási igények közötti feszültség logikusan vezetett el az ország eladósodásához – mind kormányzati, mind lakossági, mind vállalati szinten. A válságból nem lesz könnyű feladat kikerülni, de ha sikeres és tartós kilábalásra vágyunk, akkor egy olyan gazdaságpolitikai fordulatra is szükség lenne, amely a nagy hozzáadott értékű, kutatás + fejlesztés tevékenységeket hazánkba hozó külföldi beruházásokat preferálja az összeszerelő tevékenységek idetelepítése helyett, és a mainál sokkal komolyabb figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások támogatására is.
(Magyar Nemzet, 2009. április 15.)
Magyar Péter
Egy ember, aki miniszterelnök akar lenni
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!