Hogyan nézett ki az ősi tűzhely?
Az ősemberek simára csiszolt kőlapokat fektettek az agyagtalajra, ezek szolgáltak a tűzhely alapjaként. Nagy kövekkel vették körül az egészet: e kövek alkották a tűzhely oldalát, megakadályozva, hogy a parázs szanaszét guruljon, és lehetővé téve, hogy a medvesütő nyársat a kövekre támaszthassák. Az egész szerkezet körülbelül négy méter hosszú és három méter széles volt.
Vértes ásatásakor az egész falu elzarándokolt, hogy megtekinthesse az őskori „sparheltet”.
Tehát a magyar őstörténet bölcsőjének tekinthetjük az istállóskői barlangot, melynek 110 éves kutatása során nemcsak a teljes őskori tűzhely került napvilágra, hanem az ősember életmódjának részleteivel is megismerkedhetünk.
Az istállóskői lelet az 1947-es Magyar Filmhíradóban
A Bükk égbenyúló meredek hegyei és sötét völgyei között tanyázott a jégkorszak derekán az ősember. A barlangok agyaga megőrizte számunkra a sok-sok ezer év előtt élt ősünk nyomait, szerszámait, tüzének hamuját és az akkor élt ősállatok csontját. Az elmúlt nyáron Vértes László ásatásokat vezetett az Istállóskő barlangjában és ott felfedezte az ősember negyvenezer év előtti tűzhelyét, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum egy darabban kiemeltetett és beszállíttatott a múzeumba. Ez az első felfedezett ősembertűzhely a világon. Baki Győző múzeumi restaurátor szakértő kezei hatalmas ládába építették a 80 métermázsa súlyú leletet...A tűzhelyet borító agyagrétegből napvilágra került a barlangi medve állkapocs-csontja, mely félelmetes kortárs lehetett, borzalmas fogaival. Az agyagrétegbe zárva feketéllik az ősember tüzének hamuja, korma, amelyből pörkölt állatcsontok és szerszámok kerülnek elő. A tűzhely peremét nagy kövekkel vette körül készítője, a jégkor ősembere.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!