Bóka János: Az EU az ukrajnai háború elhúzásán, nem pedig annak lezárásán dolgozik

Az Európai Unió stratégiai hibát követ el, amikor az ukrajnai háború elhúzásán, nem pedig annak lezárásán dolgozik – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában.

Bóka János (Fotó: MTI)

Bóka János a Magyarország uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló előadásában kiemelte, az orosz–ukrán háború a közvetlen szomszédságunkban Európa békéjét és biztonságát veszélyezteti, ennek a fegyveres konfliktusnak a mielőbbi lezárása elengedhetetlenül szükséges.

 Bóka János: Az EU az ukrajnai háború elhúzásán dolgozik. Fotó: Kurucz Árpád

A magyar kormány álláspontja, hogy ennek a háborúnak nincsen harctéri megoldása, kizárólag fegyverszünet és tartós békemegállapodás zárhatja le – jelezte, hozzáfűzve, Magyarország minden olyan békekezdeményezést támogat, amely a siker reális esélyével kecsegtet. Az egyetlen ilyen kezdeményezés jelenleg Donald Trump amerikai elnöké. Magyarország a Béketanács alapító tagja, és a szervezet első hivatalos ülésén csütörtökön a magyar miniszterelnök is részt vesz – közölte.

Hozzátette azonban: 

az Európai Unió mintha azt gondolná, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat, de legalábbis az idő Ukrajnának dolgozik. Mindkét megállapítás téves, és az Európai Unió stratégiai hibát követ el akkor, amikor a háború elhúzásán, nem pedig annak lezárásán dolgozik

 – szögezte le.

Emlékeztetett, az ukrán katonai és gazdasági támogatás túlnyomó részét most már az uniós tagállamok biztosítják, miközben egyre inkább formát ölt az EU esetleges katonai részvétele a konfliktusban.

Számos uniós tagállam bejelentette, hogy bizonyos feltételek mellett kész Ukrajnába katonákat küldeni, az Európai Unióban pedig egyre nyíltabb a beszéd arról, hogy Ukrajna uniós tagságát mint biztonsági garanciát kellene értelmezni, így az EU egésze a fegyveres konfliktus részévé válna – nehezményezte. Kiemelte azonban, hogy a magyar álláspont a háború kérdésében elválik az uniós intézmények és a tagállamok többségének pozíciójától.

Kitért arra is, hogy Ukrajna uniós pénzügyi támogatása a háború kitörése óta mintegy kétszázmilliárd eurót tett ki, miközben Magyarország az uniós csatlakozása óta összesen nettó 73 milliárd eurót kapott az EU-tól.

Hozzátette, az Európai Tanács decemberben arról döntött, hogy Ukrajnának 2027 végéig további kilencvenmilliárd euró hitelt folyósít, ám ebben a konstrukcióban Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt. A 2028–2034-es időszakra az EU százmilliárd euró értékben biztosít finanszírozást Ukrajnának, ez azonban egy felülről nyitott összeg, elérheti akár a 360 milliárd eurót is – jelezte.

Bóka János figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán jóléti terv nyolcszázmilliárd dollárnyi nem védelmi és hétszázmilliárd dollárnyi védelmi jellegű támogatást irányoz elő Ukrajnának az elkövetkező tíz évben.

Ukrajna csatlakozásról a magyar választók a Voks 2025 kezdeményezés alapján elmondhatták a véleményüket, és túlnyomó többségük nem kívánja Ukrajna az Európai Unió tagságát. Ez Magyarország kormánya számára is irányadó

 – hangsúlyozta, hozzáfűzve: az uniós intézmények azon dolgoznak, hogy az ukrán csatlakozást tagállami konszenzus hiányában is elősegítsék. A legutóbbi céldátum 2027 – jegyezte meg.

Hozzátette, zajlik annak előkészítése is, hogy miként lehetne az egyhangúság követelményét felszámolni az uniós döntéshozatalban. Ezt Magyarország kategorikusan ellenzi, az EU bővítése kapcsán pedig kiáll az érdemalapú elbírálás mellett.

Bóka János a versenyképességről szólva leszögezte: Európa termelékenységi lemaradással és a beruházások stagnálásával szembesül. Hiába irányzott elő versenyképességi fordulatot a magyar uniós elnökség idején elfogadott budapesti nyilatkozat, a helyzet nem javult. A magyar álláspont szerint nem egyszerűen az adminisztratív terhek csökkentésére, hanem deregulációra lenne szükség.

Elmondta azt is, hogy az EU szorgalmazza újabb kereskedelmi megállapodások megkötését, fontos azonban, hogy ezek ne számolják fel Európa stratégiai autonómiáját semmilyen területen. A Mercosur-megállapodás például nem szolgálja az európai mezőgazdaság és a magyar gazdák érdekeit, ezért a magyar kormány nem támogatja

– jelezte. Aggasztónak látta azt is, hogy az Európai Bizottság és bizonyos tagállamok vezetői is elkezdtek többsebességes unióról beszélni, erre hivatkozva pedig egyre gyakoribbak az olyan egyeztetések, „külön klubok”, amelyek nem az EU valamennyi tagállamát foglalják magukba.

Szólt arról is, hogy amíg az európai cégek az energiaárak többszörösét fizetik, mint globális versenytársaik, nem lesznek versenyképesek, de az EU zöldítési, illetve szankciós politikája is hozzájárul az energiaárak magasan tartásához. A következő hétéves ciklus költségvetésével kapcsolatban az Európai Bizottság javaslata alapvető strukturális változtatásokat kezdeményez, ezek jó részét Magyarország ellenzi – jelezte.

Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós migrációs paktum alkalmazása nyáron megkezdődik, ám azt Magyarország továbbra sem fogadja el. Az EU bírósága emiatt elmarasztalta hazánkat, ezt az ítéletet Magyarország megtámadta, jelenleg a beadvány elbírálása zajlik

– összegzett.

Képviselői kérdésekre válaszolva Bóka János elmondta, az uniós intézmények nem vizsgálták érdemben, Ukrajna csatlakozása milyen hatással járna az EU-ra, pedig egyértelműnek tűnik, hogy az ukrán csatlakozás a háborút hozná be az unióba, nem pedig a békét Ukrajnába. A gazdasági hatásokat már most jól lehet modellezni: a közös kohéziós és mezőgazdasági politika a jelenlegi formájában fenntarthatatlan lenne – figyelmeztetett.

Hozzátette, a Zelenszkij-terv Magyarországot azonosította a csatlakozás legfőbb akadályként, ezért Ukrajna egyértelműen beavatkozik a magyar országgyűlési választásba, ha pedig ez nem jár sikerrel, akkor a terv Magyarország uniós szavazati jogának elvételét javasolja.

Borítókép: Bóka János (Fotó: MTI)