A válság kér lemondást az emberektől – legalábbis ezt állítja Bajnai Gordon vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol a második kormányülésen elfogadott „válságkezelői programot” mutatta be. Szavai szerint lemondást kér a válság a „nagyszüleinktől, a nyugdíjasoktól”, akiknek le kell mondania a 13. havi nyugdíjukról. A családoknak is szembe kell néznie a lemondással, mert az elkövetkező két évben nem emelkedik a családi pótlék összege. Bajnai azt állítja, hogy a jövő nyugdíjasainak is meg kell hozniuk az áldozatot azzal, hogy tovább dolgoznak, tovább maradnak a munka világában. Ám mindemellett Bajnai lemondást kér az államtól is; az eddigieknél is jobban vissza kell fognia a költségeit. A program szolidaritást kér a vagyonosoktól is, hogy egy ideig adózzanak többet – tette hozzá.
Bajnai elmondta azt is, hogy nem egy kormányprogramról, hanem egy válságkezelői tervről van szó. A program a válságkezelés, a talpra állás, illetve a újbóli növekedés programja. Célként azt nevezte meg, hogy Magyarország kikerüljön a válságból. Bajnai megismételte korábbi kijelentését: fájdalmas útra lép Magyarország, a lépések mindenkinek fájnak majd.
Bajnai kifejezte abbeli reményét, hogy programja segíthet megmenteni munkahelyek százezreit, elsősorban az alacsonyabb keresetűek között. A középosztálynak pedig azt helyezte kilátásba, hogy a hó végén több maradhat a borítékjukban. A miniszterelnök úgy látja, hogy programja a cselekvés, a kilábalás programja, amire Magyarország gazdasági helyzete miatt kerülhet sor.
Gyurcsány Ferenc utóda emlékeztetett, hogy az Európai Unióval és az IMF-fel történt egyeztetések során mínusz 3 százalékos „növekedést” prognosztizáltak, ám azóta kiderült, hogy a világ és benne Magyarország gazdasági helyzete is romlott, ezért most mínusz öt és fél, hat százalékra módosítanák ezt a számot. Bajnai azt várja kormánya programjától, hogy jövőre közelítsen ez a mutató a nullához, ám a miniszterelnök belátta, hogy ez a szám még mindig „nem lesz nagyobb a nullánál” A forint helyzetéről szólva úgy beszélt, hogy a hiteleknek köszönhetően, hazánk a „10 millió árfolyamszakértő országa lett”.
A nemzetközi válságon felüli, az ország problémáit súlyosbító tényezőként Bajnai elsőnek azt említette, hogy „a magyar állam működése nem hatékony”. Ilyennek tartja a magas adókat, a szociális költekezést is. Beismerte továbbá, hogy a pénzpiacok kevés bizalommal vannak hazánk iránt, ezért adósságainkat csak magas kamatok mellett rendezhetjük: elmondása szerint ez az ország GDP-jének 107 százaléka. Az egykori Wallis-vezér aggályosnak tartja az alacsony foglalkoztatást, úgy véli, hogy ez elsősorban a legalacsonyabb jövedelműek, a gyesről visszatérő kismamák, és az 50 év felettiek között kritikus.
Bajnai: Kiadáscsökkentésre van szükség
Az egyensúly helyreállításához a miniszterelnök szerint kiadáscsökkentésre van szükség. Adócsökkentéssel meg kell teremteni a növekedés feltételeit, és újra kell építeni a bizalmat Magyarország iránt – ismertette a fő csapásirányt Bajnai. A válságcsökkentés rövid távú lépései között először a pénzügyi egyensúly stabilitásának megőrzését említette a miniszterelnök. Az új 5,5 – 6 százalékos prognózishoz el kell nyerni az IMF és az EU támogatását is. A részletek között a devizahitelesek megsegítését említette először Bajnai Gordon. A következő feladatként arra ösztönözik majd a bankokat, hogy adjanak több hitelt a kis- és középvállalatoknak. Újabb forrásokat fordítanak a munkahelyek megőrzésére is. Bajnai megígérte, hogy az uniós források felhasználását is fel fogják gyorsítani.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!