Szélsőbaloldali merénylet Németországban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol egy felelősségvállaló levél felbukkanásáról a húsvét hétfői drezdai merényletben. A Süddeutsche Zeitung tudósít a genetikailag módosított sertéshús szabadalmaztatása ellen. A Die Welt az NDK múltjának feltárását alapjaiban meghatározó müncheni bírósági ítéletről ír.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Egy csoport vállalta a drezdai merényletet című cikkében foglalkozik a szélsőbaloldali terrorakcióval. A drezdai tiszti iskola gépkocsiparkja elleni húsvét hétfői támadást követően felbukkant egy felelősségvállaló levél, amit a Közép-Németországi Televízió (MDR) Szászországi tükör című műsorának szerkesztőségéhez még aznap eljuttattak. A levélben „Az új kék csodáért kezdeményezés” vállalja a tettért a felelősséget. A levélben az eddig ismeretlen szervezet a katonai bevetések végét követeli: „Ha ti nem szereltek le, akkor mi ezt tesszük” – áll a levélben, majd kiegészítésként a következő olvasható: „Hogy az emberellenes fegyvereket használhatatlanná tegyük, felgyújtottuk azokat.” A levélben bírálják továbbá a tisztek képzését és a tavalyi nyilvános felavatásukat a drezdai városházán. Időközben a drezdai államügyészség megerősítette a levél létét. A szakemberek vizsgálják a levelet és annak hitelességét. Az elkövetőket a szász főváros szélsőbalos csoportjai körében feltételezik. A húsvét hétfőre virradó éjjel elkövetett merényletben összesen 42 jármű – teherautók, buszok és személygépkocsik – semmisült meg. Az anyagi kár meghaladja a hárommillió eurót.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban A gazdák védekeznek a „disznószabadalom” ellen című cikkében ismerteti a müncheni tüntetésen történteket. Gazdák és környezetvédők vonultak az utcára Münchenben, hogy így tiltakozzanak az állatok és a növények szabadalmaztatása ellen. Több százan vonultak az európai szabadalmi hivatal elé, s átnyújtottak egy közös fellebbezést egy amerikai cég ellen, mely egy sertéstenyésztési eljárást kíván szabadalmaztatni. A petíciót több mint 50 szervezet, valamint 5000 magánszemély támogatta. „Léteznek új, a tehéntől egészen a tejig és a joghurtig terjedő szabadalmi kérelmek” – nyilatkozta Romuald Schaber, a Német Tejelő Tehéntartók Szövetségi Szervezete. „A szövetségi kormánynak végre meg kell fékeznie a nagy konszernek vágyát, hogy kiterjesszék befolyásukat az élőlényekre” – követelte. A CDU-vezetésű Hessen szintén harcol a szabadalmak ellen, mint közölte a wiesbadeni mezőgazdasági minisztérium. A tüntetőket támogatta Markus Söder (CSU) bajor környezetvédelmi miniszter, aki a demonstráción bejelentette, hogy München egyetért Hessen Bundesrat-kezdeményezésével, mely tiltaná az állatok szabadalmaztatását. Az amerikai Newsham Choice Genetics egy olyan géntesztet kíván szabadalmaztatni, amelyik lehetővé tenné különösen nagy húshozamú sertések tenyésztését. A teszttel kiválasztható az állatok genetikai állományában egy gén, amitől az állatok gyorsabban meghíznak és a húsuk a sütésnél kevésbé zsugorodik. A gazdák attól tartanak, hogy ezzel az eljárással a hátsó ajtón azon gazdáknak is szabadalmi díjat kellene fizetnie, akik e gént tartalmazó állatokat hizlalják. Az Európai Szabadalmi Hivatal alaptalannak tartja az aggodalmakat. Csak azoknak kell szerintük szabadalmi díjat fizetniük, akik a szabadalmaztatott eljárás alapján kívánnak tenyészteni – nyilatkozta Rainer Osterwalder szóvivő.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Az egykori Stasi-spicli kénytelen azonosítását elfogadni című cikkében ismertet egy a kommunista múlt feldolgozása szempontjából mérföldkőnek számító bírósági ítéletet. Herbert Gräser évekig dolgozott a Stasinak. Ezt a tényt tegnaptól már a nyilvánosság előtt is szabad megemlíteni, amint erről a müncheni tartományi bíróság döntött. Gräser meg kívánta akadályozni, hogy a Stasi-in-erfurt.de internetes honlapon azonosítsák személyét. A bírák ugyanakkor úgy döntöttek, hogy az anonimitási óhaj felett áll a történelmi tények feldolgozása. Az egykori Stasi-spicliket tehát nem illeti meg a személyazonosságuk titokban tartásának joga.