Holnap sok minden kiderül, tovább lassulhat az áremelkedés

A forint számottevő erősödése viszont nem csak az üzemanyagárakban jelenik meg, minden importtermék esetében csökkenti a költségeket, amely az élelmiszerárakban, a ruházkodási cikkek körében vagy a tartós fogyasztási javak esetében is inflációmérséklő hatásként jelenhet meg. Tovább lassulhat az áremelkedés üteme.

2026. 02. 11. 5:37

Sikeresen törte le a kormány az élelmiszerek árának növekedését Fotó: Kurucz Árpád

Holnap derül ki, hogyan alakultak a fogyasztói árak januárban. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzőjének előrejelzése szerint januárban szinte biztosra vehető, hogy tovább lassult az infláció üteme, az árak éves alapon 2,3, míg havi alapon csupán fél százalékkal emelkedtek.

‒ Az éves áremelkedési ütem így 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintjére csökkenhetett ‒ mutat rá az elemző, hangsúlyozva, hogy a lassulásban jelentős szerepet játszik a bázishatás, ugyanis a tavalyi év elején jelentős átárazások zajlottak a gazdaságban, amelyek hatása az idei év elején fokozatosan kiesik.

Áremelkedés: az üzemanyagok árának alakulását is figyelembe kell venni

Ugyanakkor az inflációs folyamatok kapcsán megemlíti az üzemanyagárak alakulását, januárban havi alapon több mint egy, míg éves szinten 12 százalékkal eshettek vissza az árak a forint erősödése, illetve a világpiaci kőolajárak alakulása nyomán. Ez az árváltozás pedig más termékek és szolgáltatások áraiba is beépülhetett. A forint számottevő erősödése viszont nem csak az üzemanyagárakban jelenik meg, minden importtermék esetében csökkenti a költségeket, amely az élelmiszerárakban, a ruházkodási cikkek körében vagy a tartós fogyasztási javak esetében is inflációmérséklő hatásként jelenhet meg.

Az élelmiszerárak tavaly decemberben már csak 2,6 százalékkal nőttek, amelyben az árrésstopok szerepét emeli ki Molnár Dániel.

A vezető elemző szerint az intézkedés – kiegészülve az erősebb árfolyammal – az alapvető élelmiszereken keresztül a tavalyi év során sikeresen letörte az inflációt. Molnár Dániel várakozása szerint az idei év elején még tovább lassulhat a termékcsoport áremelkedési üteme.

Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központjának vezető elemzője kitért a háztartási energia árára is. Itt a decemberi drágulás mértéke 8,9 százalékos volt a tavalyi hidegebb időjárás nyomán, vagyis érdemben felfelé húzta a teljes inflációt. Ebben a tekintetben a január még nem hoz változást, ugyanis a bevezetett rezsistop a statisztikai hivatal által alkalmazott módszertan miatt csak késleltetve jelenik meg az adatokban.

Ugyanakkor a közgazdász szerint a legfontosabb kérdés a szolgáltatások árváltozása, ahol decemberben a vártnál érdemben magasabb átárazás történt. A csütörtöki adat rávilágít majd, hogy ez a folyamat januárra is áthúzódott-e – jegyezte meg, hozzátéve:

a forintárfolyam erősödése,
az üzemanyagárak csökkenése ezen a területen is visszafoghatta az áremelési szándékot, amelyet viszont a minimálbér-emelés hatása ellensúlyozhatott.

Tovább fékeződhet az infláció

Februárban, szintén a bázishatások miatt, még tovább lassulhat az infláció, sőt a januári adat függvényében van rá esély, hogy 2018 februárja óta először lefelé lépjen ki a jegybanki toleranciasávból. Molnár Dániel szerint az idei év egészében a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat a pénzromlás üteme és 2027 elejére érheti el a háromszázalékos jegybanki célt.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a januári inflációs adat kapcsán lapunknak elmondta:

a mostani inflációs adat meghatározó lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése szempontjából. Szavai szerint irányt mutathat arra vonatkozóan is, hogy a jegybank mikor kezdi el a monetáris kondíciók lazítását.

Amennyiben az MNB kommunikációjának megfelelően valóban megvárja az év eleji átárazásokat, akkor érdemes nem csak a januári inflációs adatot megvárnia.

A vezető közgazdász elemzésében kitért arra is, hogy a bázisban a havi alapú átárazások meglehetősen erősek voltak, a havi alapú áremelkedés a szokásosnál magasabb, másfél százalék volt – ezen belül is kiemelkedett az élelmiszerek drágulása. Míg korábban – például a bázisidőszakban is – a forint árfolyama gyengülő trendet mutatott, most éves bázison erősödés látszik. Regős Gábor felhívta a figyelmet, hogy az importált infláció jelenleg alacsony, ugyanis az eurózóna árindex-emelkedése tartósan két százalék körül alakul.