Ugyanakkor a közgazdász szerint a legfontosabb kérdés a szolgáltatások árváltozása, ahol decemberben a vártnál érdemben magasabb átárazás történt. A csütörtöki adat rávilágít majd, hogy ez a folyamat januárra is áthúzódott-e – jegyezte meg, hozzátéve:
- a forintárfolyam erősödése,
- az üzemanyagárak csökkenése ezen a területen is visszafoghatta az áremelési szándékot, amelyet viszont a minimálbér-emelés hatása ellensúlyozhatott.
Tovább fékeződhet az infláció
Februárban, szintén a bázishatások miatt, még tovább lassulhat az infláció, sőt a januári adat függvényében van rá esély, hogy 2018 februárja óta először lefelé lépjen ki a jegybanki toleranciasávból. Molnár Dániel szerint az idei év egészében a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat a pénzromlás üteme és 2027 elejére érheti el a háromszázalékos jegybanki célt.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a januári inflációs adat kapcsán lapunknak elmondta:
a mostani inflációs adat meghatározó lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése szempontjából. Szavai szerint irányt mutathat arra vonatkozóan is, hogy a jegybank mikor kezdi el a monetáris kondíciók lazítását.
Amennyiben az MNB kommunikációjának megfelelően valóban megvárja az év eleji átárazásokat, akkor érdemes nem csak a januári inflációs adatot megvárnia.
A vezető közgazdász elemzésében kitért arra is, hogy a bázisban a havi alapú átárazások meglehetősen erősek voltak, a havi alapú áremelkedés a szokásosnál magasabb, másfél százalék volt – ezen belül is kiemelkedett az élelmiszerek drágulása. Míg korábban – például a bázisidőszakban is – a forint árfolyama gyengülő trendet mutatott, most éves bázison erősödés látszik. Regős Gábor felhívta a figyelmet, hogy az importált infláció jelenleg alacsony, ugyanis az eurózóna árindex-emelkedése tartósan két százalék körül alakul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!