Elképesztő fordulat: öt éve nem történt ilyen az inflációval, rég látott lépésre készül a jegybank

Az árrésstopok, a tavalyi magas bázis, illetve az elmúlt hónapok forinterősödése miatt várhatóan három százalék alá kúszhatott a fogyasztói áremelkedés üteme az idei év elején. Hasonlóan alacsony inflációra Magyarországon utoljára öt éve, 2021 januárjában volt példa. Bár mindez átmeneti lesz, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mégis szinte biztosra veszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem vár tovább és 2024 szeptembere után már februárban újra kamatot fog vágni.

Varga Mihály jegybankelnök Fotó: Vémi Zoltán

Február 12-én közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a januári inflációs adatokat, de már most kezd kirajzolódni, hogy az év elején milyen alapfolyamatok mozgatták a fogyasztói árszínvonal alakulását. A forint az elmúlt hónapokban számottevően erősödött az euróval szemben, miközben a globális élelmiszerárak is lefelé indultak. 

Varga Mihály a decemberi sajtótájékoztatóján elmondta, szerinte nem okozna drasztikus inflációnövekedést az árrésstopok kivezetése. Forrás: Facebook/Varga Mihály

Mindezek következtében fokozatosan gyengül az importált infláció hatása, ami érezhetően mérsékli az árnyomást a gazdaságban. Tavaly decemberben 3,3 százalék volt a fogyasztói árindex, igaz, ez főként a bázishatások és az árrésstopok eredménye, mintsem fundamentális tényezőké. Mindenesetre az infláció Magyarországon várhatóan egyre szebb képet mutathat a következő hónapokban.

Az év eleji árvárakozások döntően meghatározzák az adott évi inflációs folyamatokat, amit a Magyar Nemzeti Bank részéről is kiemelt figyelem övez. Nagyon sok vállalat ilyenkor dönt az áremelésekről, mivel a béremelések, a beszállítói árak és az üzleti tervek többsége januárban frissül. Ha a cégek azt várják, hogy magas lesz az infláció, akkor előre árat emelnek, még akkor is, ha a tényleges költségek csak később jelennének meg.

Virovácz Péter a Világgazdaságnak nyilatkozva ugyanakkor arra hívta fel figyelmet: a decemberi infláció gyanúsan magas volt, olyan áremelések történhettek, amelyek kifejezetten szokatlanok az év végén. Ezt legfőképpen a szolgáltatószektorban lehetett tapasztalni, ahol utoljára 2022-ben történt hasonlóan magas havi átárazás. Az elemző azonban elképzelhetőnek tartja, hogy valójában a vállalatok jelentős része januárról előrehozta az áremelését decemberre. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ott vannak az árrésstopok is, amelyek még mindig mintegy másfél százalékponttal csökkentik az inflációt.

– Ha mindezeket beveszem egy kalap alá, ebből egyértelműnek tűnik, hogy historikus átárazási számot kellene látnunk januárban és februárban. Nem egy fél- vagy egyszázalékost, hanem a nullához közelítőt – mondta az elemző. Tavaly ez például januárban másfél százalék volt, előtte 0,7 százalék. Ő egyelőre 0,4 százalékos átárazással számol, amivel szerinte könnyen lehet, hogy két százalék közelében lesz az inflációs ráta januárban.

Nem akarok nagyot mondani, de nagy magabiztossággal mondhatom, 2-2,5 százalék közé fog becsúszni januárban, és innen megyünk lejjebb. Februárban a magas bázis hatására simán lehet 1,5-2 százalékos a ráta

– fogalmazott Virovácz Péter.

Ha valóban így lesz, az többéves mélypont lehet a hazai inflációban: utoljára 2021 januárjában mérte a KSH a háromszázalékos jegybanki cél alatt a fogyasztói árindexet. Igaz, akkor még a Covid és az erőtlen konjunktúra határozta meg az inflációs folyamatokat.

Virovácz szerint ugyanakkor ez egy átmeneti állapot lesz. Márciustól várhatóan elindul felfelé a pénzromlás üteme, a kérdés csak az, hogy ez milyen tempóban fog megtörténni. Ez leginkább az árrésstopok függvénye, amelyek február 28-ig vannak érvényben: ha a kormány meghosszabbítja őket, akkor az elemző szerint gyanítható, hogy három százalék alatt marad az év első felében a pénzromlás üteme.

 

Az MNB szerint nem okozna árrobbanást az árrésstopok eltörlése

Az inflációs alapfolyamatok mellett ki kell emelni az árrésstopok hatását, amik mesterségesen mérséklik a drágulást, tehát kivezetésük inflációs kockázatot takar. A rend kedvéért érdemes felidézni:

• március 17-től a kormány harminc alapvető élelmiszer árrését korlátozta tíz százalékban,
• áprilisban a banki és a telekommunikációs vállalatok azt vállalták, hogy eltekintenek az inflációkövető díjemeléstől 2026. június 30-ig,
• május 19-től kiterjesztette a drogériákra, szintén harminc termékre, amelyek esetében 15 százalékos árrést határozott meg,
• decemberben pedig amellett, hogy meghosszabbította, további 15 termékkel kiegészítette az élelmiszerárrés-stopot.

Ezek együttes hatása mintegy másfél százalékpont, tehát hiába csökkent éves mélypontjára, 3,3 százalékra decemberben az infláció, nélkülük még mindig bőven a jegybanki céltartomány fölött, öt százalék körül lenne. 

Varga Mihály decemberben, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján árnyalta a képet, szerinte nem okozna ekkora árrobbanást, ha a kormány végül a kivezetésük mellett döntene.

Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon

– mondta a jegybankelnök, aki ezt azzal magyarázta, hogy minél tovább vannak hatályban a hasonló hatósági intézkedések, annál inkább alkalmazkodik hozzájuk a gazdaság. Ezért szerinte a kivezetésnél nem is lehet az egyszeri hatással számolni, mint a bevezetéskor, bár azt is hozzátetette, nem lehet pontos számot mondani arra, hogy mennyivel emelkedne az infláció. 

 

Hullámvasútszerű pályán mozoghat az infláció 2026-ban

Virovácz Péter szerint ha végül tényleg kivezetésre kerülnek, akkor négy és öt százalék közé emelkedhet vissza az infláció az év második felében, ezzel is kalkulál az év hátralévő részében, aminek köszönhetően egy hullámvasúthoz lesz hasonlítható az idei inflációs pálya. 

A szakértő szavainak azonban némileg ellentmond Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaly decemberi nyilatkozata, amelyben a tárcavezető arról beszélt, hogy valamilyen módon a rendszer részévé tenné az árréskorlátozásokat, tehát ha hozzányúl is a kormány, nem feltétlen a kivezetés jelentené az egyetlen megoldást, emiatt az inflációs hatás sem lenne akkora.

Fontos rögzíteni, hogy a kedvező inflációs folyamatok mögött javarészt bázishatások és az árrésstopok húzódnak, kisebb részben a fundamentális tényezők. Ugyanis hiába csökkennek hónapok óta a globális élelmiszerárak és erős tartósan a forint, ezen folyamatok hatása továbbra is csak korlátozottan jelenik meg a fogyasztói árakban. 

A Magyar Nemzeti Bank a tavaly decemberi inflációs jelentésében külön foglalkozott az erős forint begyűrűzésének hatásaival. A jegybankárok szerint míg az import- és ipari termelői árak esetében az áremelkedési ütemek jelentősen mérséklődtek, addig az iparcikkek fogyasztói ára esetében nem tapasztalható érdemi lassulás az árdinamikában. Ráadásul az élelmiszerek inflációja is magasabb annál, mint amit az árfolyam-erősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne. 

Az okok között említik:

• a geopolitikai bizonytalanság miatt a magasabb forintárfolyam-várakozást,
• az árréskorlátozások szerepét, a vállalatok ugyanis az erősebb árfolyamból fakadó mozgásteret veszteségeik ellensúlyozására használhatják. Ugyanakkor a jegybank szerint ez esetben az erősebb árfolyam csökkenti az árkorlátozásokban érintett vállalatokon lévő áremelési kényszert.

Az ING Bank elemzője szerint az a kérdés, hogy egyévi tartós forinterősödés elég volt-e az importőröknek ahhoz, hogy amikor az év eleji átárazásokat megteszik, ne fogjon elég vastagon a ceruza. Ha elhitték a vállalatok, és az MNB is sikeresen kommunikálta, hogy stabil és erősödő forintárfolyammal számolhatnak 2026-ban, az megint csak hozzájárulhat ahhoz, hogy az év eleji várakozások alacsonyabbak legyenek. Úgy látja, látszik már az erős forint hatása, de az is, hogy decemberben, amikor visszagyengült a forint, a tartós fogyasztási cikkek inflációja is hirtelen felpattant. Mindez jól mutatja, hogy a gyengülő forinthoz nagyon rugalmasan tudnak alkalmazkodni a vállalatok, az erősödőhöz már kevésbé.

 

Szinte biztosan kamatot csökkent a jegybank

Az inflációs alapfolyamatok javulása is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank kommunikációja hosszú idő után megváltozott. Az előretekintő iránymutatás decemberben kiegészült egy fontos mondattal: „A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzpiacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”

Ez határozott elmozdulás a korábbi nagyon szigorú kommunikációtól, amit nem lehet másképp értelmezni, mint hogy kinyitotta az ajtót a kamatcsökkentések előtt.

Az MNB még 2024 októberében, 6,5 százalékos alapkamatnál állította le a kamatvágásokat az amerikai elnökválasztási kampány idején fellépő pénzpiaci zavarok hatására, később pedig a vámháború és a geopolitikai kockázatok miatt tartotta fenn a szigorú hangvételt. Mivel a nagy (Fed, EKB), illetve a régiós (cseh, lengyel) jegybankok időközben lazítottak, a kamattartásával egyre nagyobb kamatprémiumra tett szert a forint. A hazai fizetőeszköz ennek következtében 2025-ben az euróval szemben hét, a dollárral szemben pedig 17 százalékot erősödött, és a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett.

Hogy a jegybank decemberben a legjobbkor lépett, és a piac is jól fogadta a fordulatot, azt a forint elmúlt hetekben látott mozgása is megerősíti. Egy kisebb megingás után január végén visszatért a korábbi erősödő trendhez, az euróval szemben kis ideig 380 alatt is jegyezték az árfolyamot, a dollárral szemben pedig még a háború előtti árfolyamszintet is beállította.

Virovácz Péter szerint épp ezért szinte biztos, hogy a monetáris tanács februárban csökkenti az alapkamatot. Ennél jobb alkalma ugyanis aligha adódik a mostani geopolitikai bizonytalanságok közepette.

Mikor, ha nem most? Még egy hónapot várni felesleges, nagyon sok minden változhat rossz irányba

– mondta az elemző, aki szerint ezért érdemes lenne belevágnia az MNB-nek a kamatvágásba, 25 bázisponttal. A következő hónapokban ugyanis várhatóan három százalék alatt lesz az infláció, emellett a forint is relatíve erős maradhat. Ráadásul a piac már be is árazott egy száz bázispontos kamatvágást idén, tehát egy kamatcsökkentés-elmaradás is negatív meglepetés lenne a befektetők számára. Sőt szerinte ha kitör a béke Ukrajnában, a forint még erősebb is lehet, és akkor pedig már nem az lesz a kérdés, hogy vág-e az MNB, hanem hogy mekkorát.