Elképesztő fordulat: öt éve nem történt ilyen az inflációval, rég látott lépésre készül a jegybank

Az árrésstopok, a tavalyi magas bázis, illetve az elmúlt hónapok forinterősödése miatt várhatóan három százalék alá kúszhatott a fogyasztói áremelkedés üteme az idei év elején. Hasonlóan alacsony inflációra Magyarországon utoljára öt éve, 2021 januárjában volt példa. Bár mindez átmeneti lesz, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mégis szinte biztosra veszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem vár tovább és 2024 szeptembere után már februárban újra kamatot fog vágni.

Varga Mihály jegybankelnök Fotó: Vémi Zoltán

Varga Mihály decemberben, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján árnyalta a képet, szerinte nem okozna ekkora árrobbanást, ha a kormány végül a kivezetésük mellett döntene.

Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon

– mondta a jegybankelnök, aki ezt azzal magyarázta, hogy minél tovább vannak hatályban a hasonló hatósági intézkedések, annál inkább alkalmazkodik hozzájuk a gazdaság. Ezért szerinte a kivezetésnél nem is lehet az egyszeri hatással számolni, mint a bevezetéskor, bár azt is hozzátetette, nem lehet pontos számot mondani arra, hogy mennyivel emelkedne az infláció. 

 

Hullámvasútszerű pályán mozoghat az infláció 2026-ban

Virovácz Péter szerint ha végül tényleg kivezetésre kerülnek, akkor négy és öt százalék közé emelkedhet vissza az infláció az év második felében, ezzel is kalkulál az év hátralévő részében, aminek köszönhetően egy hullámvasúthoz lesz hasonlítható az idei inflációs pálya. 

A szakértő szavainak azonban némileg ellentmond Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaly decemberi nyilatkozata, amelyben a tárcavezető arról beszélt, hogy valamilyen módon a rendszer részévé tenné az árréskorlátozásokat, tehát ha hozzányúl is a kormány, nem feltétlen a kivezetés jelentené az egyetlen megoldást, emiatt az inflációs hatás sem lenne akkora.

Fontos rögzíteni, hogy a kedvező inflációs folyamatok mögött javarészt bázishatások és az árrésstopok húzódnak, kisebb részben a fundamentális tényezők. Ugyanis hiába csökkennek hónapok óta a globális élelmiszerárak és erős tartósan a forint, ezen folyamatok hatása továbbra is csak korlátozottan jelenik meg a fogyasztói árakban. 

A Magyar Nemzeti Bank a tavaly decemberi inflációs jelentésében külön foglalkozott az erős forint begyűrűzésének hatásaival. A jegybankárok szerint míg az import- és ipari termelői árak esetében az áremelkedési ütemek jelentősen mérséklődtek, addig az iparcikkek fogyasztói ára esetében nem tapasztalható érdemi lassulás az árdinamikában. Ráadásul az élelmiszerek inflációja is magasabb annál, mint amit az árfolyam-erősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne. 

Az okok között említik:

• a geopolitikai bizonytalanság miatt a magasabb forintárfolyam-várakozást,
• az árréskorlátozások szerepét, a vállalatok ugyanis az erősebb árfolyamból fakadó mozgásteret veszteségeik ellensúlyozására használhatják. Ugyanakkor a jegybank szerint ez esetben az erősebb árfolyam csökkenti az árkorlátozásokban érintett vállalatokon lévő áremelési kényszert.

Az ING Bank elemzője szerint az a kérdés, hogy egyévi tartós forinterősödés elég volt-e az importőröknek ahhoz, hogy amikor az év eleji átárazásokat megteszik, ne fogjon elég vastagon a ceruza. Ha elhitték a vállalatok, és az MNB is sikeresen kommunikálta, hogy stabil és erősödő forintárfolyammal számolhatnak 2026-ban, az megint csak hozzájárulhat ahhoz, hogy az év eleji várakozások alacsonyabbak legyenek. Úgy látja, látszik már az erős forint hatása, de az is, hogy decemberben, amikor visszagyengült a forint, a tartós fogyasztási cikkek inflációja is hirtelen felpattant. Mindez jól mutatja, hogy a gyengülő forinthoz nagyon rugalmasan tudnak alkalmazkodni a vállalatok, az erősödőhöz már kevésbé.

 

Szinte biztosan kamatot csökkent a jegybank

Az inflációs alapfolyamatok javulása is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank kommunikációja hosszú idő után megváltozott. Az előretekintő iránymutatás decemberben kiegészült egy fontos mondattal: „A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzpiacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”

Ez határozott elmozdulás a korábbi nagyon szigorú kommunikációtól, amit nem lehet másképp értelmezni, mint hogy kinyitotta az ajtót a kamatcsökkentések előtt.

Az MNB még 2024 októberében, 6,5 százalékos alapkamatnál állította le a kamatvágásokat az amerikai elnökválasztási kampány idején fellépő pénzpiaci zavarok hatására, később pedig a vámháború és a geopolitikai kockázatok miatt tartotta fenn a szigorú hangvételt. Mivel a nagy (Fed, EKB), illetve a régiós (cseh, lengyel) jegybankok időközben lazítottak, a kamattartásával egyre nagyobb kamatprémiumra tett szert a forint. A hazai fizetőeszköz ennek következtében 2025-ben az euróval szemben hét, a dollárral szemben pedig 17 százalékot erősödött, és a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett.

Hogy a jegybank decemberben a legjobbkor lépett, és a piac is jól fogadta a fordulatot, azt a forint elmúlt hetekben látott mozgása is megerősíti. Egy kisebb megingás után január végén visszatért a korábbi erősödő trendhez, az euróval szemben kis ideig 380 alatt is jegyezték az árfolyamot, a dollárral szemben pedig még a háború előtti árfolyamszintet is beállította.

Virovácz Péter szerint épp ezért szinte biztos, hogy a monetáris tanács februárban csökkenti az alapkamatot. Ennél jobb alkalma ugyanis aligha adódik a mostani geopolitikai bizonytalanságok közepette.

Mikor, ha nem most? Még egy hónapot várni felesleges, nagyon sok minden változhat rossz irányba

– mondta az elemző, aki szerint ezért érdemes lenne belevágnia az MNB-nek a kamatvágásba, 25 bázisponttal. A következő hónapokban ugyanis várhatóan három százalék alatt lesz az infláció, emellett a forint is relatíve erős maradhat. Ráadásul a piac már be is árazott egy száz bázispontos kamatvágást idén, tehát egy kamatcsökkentés-elmaradás is negatív meglepetés lenne a befektetők számára. Sőt szerinte ha kitör a béke Ukrajnában, a forint még erősebb is lehet, és akkor pedig már nem az lesz a kérdés, hogy vág-e az MNB, hanem hogy mekkorát.