Kamatdöntő: szinten tartotta a Monetáris Tanács az alapkamatot, de kiderült az is, hogy mikor kezdhet az MNB kamatcsökkentésbe

A szigorú monetáris kondíciók fenntartását továbbra is indokoltnak tartja Magyar Nemzeti Bank annak érdekében, hogy az inflációs cél tartósan és fenntartható módon teljesüljön – derült ki a jegybank Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után. Ugyanakkkor az elemző a testület tavalyi kommunikációs fordulatát követően az idei év második felére már mérsékelt kamatcsökkentést prognosztizál.

A jegybank elsőre nem túl jelentősnek tűnő adatot közöl, aggodalomra viszont semmi ok Fotó: Cvetelina Diankova Forrás: Shutterstock

A nemzetközi környezet kapcsán Varga Mihály elmondta: a pénzpiaci indikátorok továbbra is érzékenyen reagálnak a politikai fejleményekre, és az év eleje óta a geopolitikai események ismét a befektetők fókuszába kerültek. Ezek a múlt héten jelentősebb elmozdulást okoztak a piaci kockázatvállalásban. A jegybank a nemzetközi folyamatok hazai piacokra és inflációs kilátásokra gyakorolt hatását szorosan figyelemmel kíséri. Hozzátette: a globálisan meghatározó jegybankok esetében nem változtak érdemben a kamatpályára vonatkozó piaci várakozások, a Fed részéről mérsékelt kamatcsökkentéseket jeleznek az idei évre, míg az Európai Központi Bank esetében a piac inkább a ráta változatlan szinten tartását valószínűsíti.

A jegybank figyelemmel kíséri az energiaárak változását

A nyersanyagpiaci folyamatokat érintve elmondta: az olaj és a gáz ára az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett. A holland tőzsdén kereskedett TTF típusú gázár növekedése mögött elsősorban az állt, hogy a megszokottnál hidegebb időjárás miatt a piacok újraértékelték a tárolók töltöttségi szintjét. Az energiaárak változását a jegybank a globális inflációs kilátások alakulása szempontjából előretekintve is figyelemmel kíséri.

A hazai gazdasági folyamatokról szólva Varga Mihály rámutatott: a növekedés szerkezetét az elmúlt negyedévekben kettősség jellemezte. A kiskereskedelmi forgalom bővülése folytatódott, novemberben 2,5 százalékos növekedést regisztrált éves összevetésben, ugyanakkor az ipar teljesítménye továbbra is visszafogott, a kibocsátás novemberben 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az építőipari termelés is csökkenést mutatott mind éves, mind havi alapon.

A jegybankelnök zárásként hangsúlyozta: a Monetáris Tanács nem változtatott előretekintő iránymutatásán. A testület továbbra is körültekintően, adatvezérelt módon dönt ülésről ülésre az alapkamat mértékéről. A szigorú monetáris kondíciók fenntartását továbbra is indokoltnak tartják annak érdekében, hogy az inflációs cél tartósan és fenntartható módon teljesüljön.

Az év eleji átárazások mértéke kulcskérdés lesz idén is

Nem okozott meglepetést a jegybank mai kamatdöntése, előzetesen is a kamattartás volt a legvalószínűbb irány – közölte Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlsztési Ügynökség vezető elmezője, kedden. A közgazdász az MNB Monetáris tanácsának ülése után közzétett értékelésében kifejtette: az infláció ugyan decemberben az előzetes várakozásoknak megfelelően tovább lassult, amelyben az árrésstop kiterjesztése, valamint a forint árfolyamának erősödése is jelentős szerepet játszott, azonban több termékcsoport havi átárazása – kiemelten is a szolgáltatásoké – óvatosságra inthette a Monetáris Tanácsot. Az év eleji átárazások mértéke kulcskérdés lesz idén is az inflációs folyamatokban, így alapjaiban határozza majd meg a jegybanki kamatpályát. A tavalyi jelentős áremelések kiesésével érdemben lassulhat az infláció üteme, azonban pont a decemberi adatok inthették óvatosságra a jegybankot, amely további adatokat várhat az inflációs folyamatok pontos feltérképezéséhez.  

A geopolitikai helyzet továbbra is indokolja az óvatosságot

Molnár Dániel elemzésében kitért arra is, hogy a nemzetközi környezet összességében kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban. A geopolitikai konfliktusok 

• Venezuela, 
• Irán és 
• Grönland 

kapcsán tovább éleződtek a feszültségek, miközben az orosz-ukrán háborúban sem következett be fordulat. Ez ugyanakkor az elemző meglátása szerint nem jelent meg a forint árfolyamában, hiszen az az euró ellenében viszonylag stabilan alakult. 

Ezt támogatta a kamatelőny és a folyó fizetési mérleg érdemi többlete is. A monetáris környezet is kivárásra ösztönzhette a jegybanki döntéshozókat. Az EKB esetében a piac összességében kamattartást vár év végéig, azonban az MNB szempontjából fontosabb a Fed politikája. 

A piaci várakozások itt az elmúlt hónap során felfelé tolódtak, hiszen 

• míg a decemberi árazások még 2-3 bázispontos csökkentést prognosztizáltak, 
• jelenleg már inkább csak 1-2 lépés a valószínű. 

Árnyalja a képet az a körülmény is, hogy Jerome Powell Fed-elnök mandátuma májusban lejár, és helyét várhatóan egy, a kamatcsökkentésre nyitottabb személy veszi át, amely gyökeresen alakíthatja át az MNB mozgásterét is – hívta fel a figyelmet az elemző.

A tavalyi kommunikációs fordulat után idén megindulhat kamatcsökkentés?

Molnár Dániel egyúttal felidézte azt is, hogy a Monetáris Tanács decemberi kamatdöntő ülése kommunikációs fordulatot hozott az MNB-nél, az adatvezérelt döntéshozatal ismét központi helyre került. A januári közlemény ehhez képest nem hozott változást, miközben az elmúlt hónap során beérkezett adatok és gazdasági történések összességében a kivárásra ösztönözhették a testületet. Az elemző prognózisa szerint a kamatcsökkentés ellenben akár még az első fél évben elindulhat, az év eleji inflációs adatok – és a nemzetközi környezet – függvényében már a februári vagy a márciusi ülésen, vagy a Fed politikájának jelentős változása esetén a júniusi ülés keretében. Összességében alappályánkon azzal számolunk, hogy év végéig 3 lépésben 5,75 százalékig mérséklődik az irányadó kamatszint az idei évben – összegzett Molnár Dániel.