Kiadta az MNB a friss inflációs jelentését – turbulens globális környezetben is képes volt erősödni a forint

A forint a negyedév során összességében mintegy 1,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, míg a hazai állampapírhozamok vegyesen alakultak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának inflációs adatokhoz fűzött kommentárja szerint a forint erősödését a szigorú hazai monetáris politika is támogatta.

Fotó: Hegedüs Róbert Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Mérsékelt globális növekedés mellett az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek – olvasható a Monetáris Tanács inflációs adatokhoz kiadott kommentárjában. 

Az infláció novemberben visszatért a jegybanki toleranciasávba
Fotó: MTI/Kovács Attila

A nemzetközi inflációs folyamatok továbbra is vegyes képet mutatnak

Mint írják: az Egyesült Államokban a második negyedévben a GDP 2,1 százalékkal bővült éves összevetésben, míg 2025 harmadik negyedévében Kínában 4,8 százalékos bővülést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Az Európai Unió GDP-je éves összevetésben 1,6 százalékkal emelkedett. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal bővült. Az elmúlt hónapok során megkötött kereskedelmi megállapodásokkal sikerült elkerülni a vámháború eszkalációját, a folytatódó orosz–ukrán háború és az általánosan feszült geopolitikai helyzet ugyanakkor továbbra is kiemelt kockázati tényező – mutatnak rá. 

A nemzetközi inflációs folyamatok továbbra is vegyes képet mutatnak. Az adatokat már publikáló OECD tagországok több mint felében a jegybanki célokat meghaladó inflációs rátákat regisztráltak októberben. A legutóbbi elérhető adat alapján az Egyesült Államokban 3,0 százalékra emelkedett az infláció szeptemberben. 

Kínában 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberben éves összevetésben. Az infláció az eurozónában 2,1 százalékon alakult októberben, míg az EU tagországok inflációs rátái egy több mint nyolc százalékpont széles sávban szóródtak. A fogyasztóiár-index a régiós országok közül Csehországban (2,3 százalék) emelkedett, Lengyelországban (2,9 százalék) nem változott, míg Szlovákiában (3,9 százalék) és Romániában (8,4 százalék) mérséklődött. 

Az EKB nem kötelezi el magát konkrét kamatpálya mellett

Az Európai Központi Bank (EKB) nem módosította irányadó rátáját az elmúlt hónapokban, míg a Federal Reserve (Fed) az elmúlt három kamatdöntő ülésén egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Az EKB szeptemberi és októberi kamatdöntő ülésén is változatlan szinten, két százalékon tartotta irányadó betéti rátáját. Az euroövezetben az infláció az elmúlt időszakban a jegybank kétszázalékos inflációs célja körül alakult, míg a maginfláció némileg meghaladta azt. A jövőbeni monetáris politikai döntéseket a beérkező adatok alapján, ülésről ülésre hozzák meg és nem köteleződnek el előre konkrét kamatpálya mellett. 

A Fed szeptemberi, októberi, majd decemberi kamatdöntő ülésén is 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, 3,503,75 százalékra mérsékelve ezzel az irányadó ráta célsávját. A jegybank elnöke a decemberi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón rámutatott arra, hogy jelenleg az inflációs és munkaerőpiaci kockázatok ellentétes irányúak, és kérdéses, hogy melyik kockázat válik erősebbé. A kamatpályára vonatkozó piaci árazások az Egyesült Államokban szeptember óta változékonyan alakultak, összességében a piac további kamatcsökkentéseket áraz. 

Az eurózóna esetében némileg emelkedtek a piaci kamatvárakozások, amely alapján az EKB elérhette a kamatpálya alját. A régióban a lengyel jegybank három 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a negyedik negyedévben, aminek következtében az alapkamat négy százalékra csökkent. A cseh és a román jegybank nem módosított az alapkamat 3,5, illetve 6,5 százalékos szintjén az elmúlt hónapok során. 

Bizonytalanság a Fed következő lépései kapcsán

Szeptember vége óta a nemzetközi befektetői hangulat alakulását a bizonytalan világgazdasági környezet határozta meg. Az időszak elején a nemzetközi pénzpiaci hangulatot a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktus kiéleződése negatívan befolyásolta, majd a ritkaföldfémek exportjával kapcsolatos megállapodás stabilizálta. Az Egyesült Államok kormányzati leállásának elhúzódása rontotta a befektetői hangulatot. 

• A jegybanki cél fölötti infláció, 
• az amerikai munkaerőpiac lassulására utaló adatok, valamint 
• az adatközlések elmaradása 

miatt a Fed következő lépéseivel kapcsolatos várakozásokat bizonytalanság övezte. 

Az olaj világpiaci ára a szeptember végi emelkedést követően összességében mérséklődött, és 62 dollár közelébe csökkent, míg az európai gázárak másfél éves mélypontra estek. Az orosz nyersolajjal szembeni korlátozások szigorítása és az OPEC+ bejelentése a termelésnövelés elhalasztásáról az olajárak emelkedésének irányába hatottak, míg az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalások, az azokat övező bizonytalanság mellett, valamint az amerikai termelésbővítés növekedésére vonatkozó várakozások az olajárak csökkenéséhez járultak hozzá. 

A forint erősödését a szigorú hazai monetáris politika is támogatta

A forint a negyedév során összességében mintegy 1,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, míg a hazai állampapírhozamok vegyesen alakultak. A régiós devizák közül a cseh korona árfolyama nem változott, a lengyel zloty 0,6 százalékkal értékelődött fel, míg a román lej 0,3 százalékkal értékelődött le az időszak során. A forint erősödését a szigorú hazai monetáris politika is támogatta. A magyar állampapírpiaci hozamgörbe rövid és hosszú végén emelkedtek, míg a középső szakaszán enyhén csökkentek a hozamok. 

A negyedik negyedévben három hitelminősítői felülvizsgálat történt, melyek során az S&P, a Moody’s és a Fitch Ratings egyaránt megerősítette Magyarország adósbesorolását, ami mellett a Fitch Ratings a kilátásokat negatívra rontotta. Az infláció novemberben visszatért a jegybanki toleranciasávba, míg a jövő év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik. Az áremelkedés mértéke 2027 második felében érheti el tartósan a háromszázalékos inflációs célt. Novemberben az infláció 3,8 százalékra, a maginfláció 4,1 százalékra mérséklődött. 

Az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a háromszázalékos inflációs cél alá mérséklődik

A világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak csökkenése, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Az elmúlt hónapokban az első félévnél mérsékeltebb havi átárazások jellemezték a teljes fogyasztói kosarat és a maginflációs termékkört is. A rövid távú vállalati árvárakozások novemberben is visszafogott dinamikát jeleztek, ugyanakkor a lakossági inflációs várakozások továbbra is stagnálnak. Az év eleji vállalati átárazások alakulása, valamint az árréskorlátozások kivezetésének időzítése és hatása bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve. 

Prognózisuk szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a háromszázalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. A fogyasztóiár-index változékonysága mellett az inflációs alapfolyamatok a szeptemberi előrejelzéshez képest kedvezőbben alakulnak a jövő év folyamán, az erősebb forintárfolyam és a kedvezőbb külső költségkörnyezet hatására. Éves átlagban 

• idén várhatóan 4,4 százalékon, 
• 2026-ban 3,2, 
• 2027-ben pedig 3,3 százalékon 

alakul az infláció. A háromszázalékos inflációs cél 2027 második felében érhető el fenntarthatóan. 2025 harmadik negyedévében enyhén gyorsult a hazai gazdaság éves alapú növekedése, és az év végétől várható a konjunktúra fokozatos helyreállása. A magyar gazdaság 2025 harmadik negyedévében éves összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez képest stagnált. A hazai reálgazdasági folyamatokat a harmadik negyedévben is kettősség jellemezte: a GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás bővülése támogatta, miközben a beruházások és a nettó export fékezték azt. 

A gyenge konjunktúra hatására a munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévek során enyhült. A munkanélküliségi ráta historikus összevetésben továbbra is alacsony. A bruttó átlagkeresetek növekedése mérséklődött 2025 folyamán az előző évhez képest, de éven belül lassult a mérséklődés üteme. Az ágazatokat jellemző kettősség várhatóan a negyedik negyedévben is fennmarad. A 2025-ös hazai GDP-növekedés várhatóan 0,5 százalékon alakul. 

A magyar GDP 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben 3,1 százalékkal bővülhet

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartásoknak nyújtott kormányzati jövedelemnövelő intézkedések miatt a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton támogatja a növekedést. A felvevőpiacaink fokozatos élénkülése mellett az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei is támogatják az ipari export bővülését. A magyar GDP 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben 3,1 százalékkal bővülhet. A lakossági és vállalati hitelpiac kettőssége 2025 harmadik negyedévében is fennmaradt. 

A teljes pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállománya 10,5 százalékkal bővült éves összehasonlításban 2025 harmadik negyedévének végére. A hitelintézetek által a negyedév során újonnan szerződött háztartási hitelek értéke az előző év azonos időszakához képest 11 százalékkal bővült. 

A lakáshitelek iránti kereslet fokozódására számít a testület

Ezen belül a személyi hitelek kibocsátása harmadával volt magasabb, míg a lakáshitelek folyósítása nem változott, amelyet a július elején bejelentett és szeptembertől igényelhető Otthon start program miatt elhalasztott kereslet és kivárás magyaráz. 

Az MNB Hitelezési felmérése alapján a bankok a lakáshitelek iránti kereslet fokozódására számítanak a következő fél évben az Otthon start hitelprogram következtében. Előrejelzésük alapján a szeptemberben indult program hatására 2025-ben 15 százalékkal, 2026-ban pedig 19 százalékkal emelkedik a teljes pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállománya. 

Az előrejelzési horizonton az Otthon starthoz képest kisebb mértékben, de tovább élénkíti a háztartási hitelezést a közszolgálati otthontámogatási program. A teljes vállalati hitelállomány éves növekedése 3,4 százalékot tett ki 2025 harmadik negyedévének végén. A vállalati szektor alapfolyamatait jobban megragadó kkv-hitelállomány éves növekedési üteme öt százalék volt szeptember végén. A bankok hitelezési kapacitása bőséges, általános kínálati korlátok nem azonosíthatóak, a vállalati hitelezés aktuális visszafogottsága elsősorban az alacsony beruházási aktivitásból származó mérsékelt hitelkeresletből és a nominálisan magas vállalati likvideszköz-állományból fakad. 

A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben enyhén emelkedik, majd 2026-tól magas szinten stabilizálódik

A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalati hitelkereslet harmadik negyedévi visszaesése 2025 negyedik és 2026 első negyedévében várhatóan növekedésbe fordul, de ez csak a rövid lejáratú hiteleket érinti, a hosszú lejáratú, beruházási célú hitelek iránti keresletben továbbra sem várható fordulat. 

Az MNB előrejelzése szerint a teljes pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállománya 2025-ben és 2026-ban egyaránt 34 százalékkal emelkedik. A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben enyhén emelkedik, majd 2026-tól magas szinten stabilizálódik. A folyó fizetési mérleg többlete a külkereskedelmi egyenleg kedvező cserearány-változása mellett 2025-ben enyhén, a GDP 1,7 százalékára emelkedik. 2026-ban a fogyasztás és a beruházás élénkülése növeli az importot, míg a javuló kapacitáskihasználtság mellett újraindul az export növekedése. A külső egyensúlyi pozíció jövőre összességében kismértékben tovább emelkedik. Az előrejelzési horizont további éveiben a külső egyensúlyi pozíció magas marad, így a folyó fizetési mérleg többlete tartósan a GDP két százaléka körül alakul. 

A költségvetési hiány idén és jövőre a korábbi várakozásunknál magasabban alakul. A jegybanki prognózis szerint a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban várhatóan öt százalék körül alakul, majd 2027-től mérséklődik. A hiányvárakozás emelését a költségvetési intézkedések és a korábban vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés indokolják. A magasabb várt hiánypálya nehezíti az államadósság csökkentését, azonban a gazdasági növekedés jövő évtől várható gyorsulása, valamint később a csökkenő hiány is támogatja az adósságráta 2026 utáni mérséklését. A Monetáris Tanács értékelése alapján a decemberi előrejelzés alappályáját kiegyensúlyozott inflációs és növekedési kockázatok övezik. 

Négy kockázati forgatókönyvvel számol a Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül négy alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. A vártnál lassabban javuló európai konjunktúrát feltételező alternatív pálya az alappályához képest alacsonyabb növekedési és inflációs pályával számol. A geopolitikai feszültségek enyhülését előrevetítő forgatókönyv az alappályánál magasabb gazdasági növekedéssel és alacsonyabb inflációval áll összhangban. 

A fogyasztás gyorsabb bővülésével számoló szcenárió az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával konzisztens. Az inflációs várakozások lassú mérséklődését előrevetítő alternatív forgatókönyv az alappályához képest alacsonyabb gazdasági növekedéssel és magasabb inflációval járhat. A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további alternatív szcenárióként a vártnál erősebb munkaerőpiaci alkalmazkodást és a bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetet feltételező forgatókönyveket tárgyalta.