Szög a zsákból: Oszkó a Bokros-csomaghoz hasonlítja a megszorításokat

Pótköltségvetés nincs napirenden, a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs köre rövid távon nem bővülhet, később azonban akár a turizmus vagy az építőipar is idekerülhet, a szuperbruttósításnak csak az első lépése valósítható meg egyelőre, az eva és az ekho jövőre még nem változik, a családi pótlék rendszere azonban mindenképpen – mondta el Oszkó Péter szerdán.

A pénzügyminiszter kifejtette: a pótköltségvetés nincs napirenden, be kell tartani a prioritásokat, ezért most elsősorban a válságkezeléssel kell foglalkozni. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 2009-ben nem változik. Ezeket az „adózási vadhajtásokat” akkor lehet megszüntetni, ha a teljes adórendszer szerkezete módosul. Az evánál például akkor, ha az így adózókat be lehet terelni az általános adóterhelés alá, s nem fenyeget az a veszély, hogy ez a kör teljesen eltűnik az adófizetők közül. Az ekho pedig akkor szűnhet meg, ha már nem jelent nyereséget az általános adószabályokkal szemben – mondta. Ez 2010-ben még nem érhető el – tette hozzá. „Általánosságban az a véleményem, az a legjobb, hogy ha a lehető legkevesebb vadhajtás van vagy marad az adórendszerben, ami érvényes a költségtérítésekre is. A politikusok dolga, hogy ennek érdekében a lehető legtöbbet tegyék” – fogalmazott Oszkó Péter.

A kedvezményes áfakulcs a pénzügyminiszter szerint „nem ördögtől való ötlet”, sok helyen működik az EU-ban is. Rövid távon azonban a költségvetés helyzete miatt el kell kerülni, hogy szélesedjen az idetartozó termékkör. Most csak szociális kedvezmények nyújtására van lehetőség – mondta. A későbbiekben azonban a kedvezményes kulcs akár arra is alkalmas lehet, hogy helyben működő, termékeket és szolgáltatásokat kínáló iparágak ebből előnyt kovácsoljanak. Majd akkor, ha a hazai gazdaság olyan állapotban lesz – hangsúlyozta, időpont megemlítése nélkül. Oszkó Péter szerint a már meghatározott szűk keretet – tej, tejtermék, kenyér, pékáru, távhő – tartani tudják. Az áfa 25 százalékra emelése a kereslet csökkenése miatt alacsonyabb inflációs nyomással jár, mint általában, 2009-ben így a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalék körül emelkedhetnek. Mivel a kiadáscsökkentési intézkedések hatása is a második fél évben jelentkezik, így az infláció nem fog év közben megugrani – mondta.

Oszkó szerint a megszorítások hatása a Bokros-csomagéhoz hasonló lesz

A pénzügyminiszter szerint a megszorító intézkedések hatása az idén a Bokros-csomagéhoz hasonló lesz – 6-7 százalékkal esik vissza a lakossági fogyasztás, 2-3 százalékkal csökken a reálbér. „A szuperbruttósítást nem látjuk kivitelezhetőnek, csak az első lépést tesszük meg ebbe az irányba” – fogalmazott. Bár a szuperbruttósítás a pénzügyminiszter szerint sok hozadékkal járó, átlátható rendszer, ám bevezetéséhez technikai problémákat kellene megoldani, amire válságban sem kapacitás, sem idő nincs – fűzte hozzá, példaként említve, hogy módosítani kellene a munkaszerződéseket. „Inkább az első lépést tesszük meg, amelyet valaki folytathat” – jegyezte meg. Az szja-t azonban már most a teljes munkáltatói kifizetésre számolják, ez lesz az adóalap, a járulékokat pedig továbbra is a munkáltató fizeti meg és vonja le, a munkaviszonyban definiált bruttó bérre számítva – ismertette.

Elképzelhetőnek nevezte a pénzügyminiszter, hogy a családi pótlék rendszere az idén nem változik, jövőre azonban mindenképpen módosításra szorul. A 2009-es alacsonyabb szja-sávhatárok ugyanis még biztosítják a rászorultság érvényesülését, jövőre azonban a 4-5 millió forintra emelkedő alsó sávhatár mellett ez már nem biztosítható. „Ezzel valamit tenni kell” – mondta, megjegyezve azt is: az adórendszer a keresőkre és nem az eltartottakra mér, ez igazságtalan és orvosolni kell, azonban a megoldása nagyon nehéz.

Az adójóváírás változását Oszkó Péter még korainak tartotta ismertetni, a tevékenyégi körhöz igazított járulékalappal kapcsolatban pedig félreértésnek nevezte, hogy ez a minimálbér megváltoztatását jelentené. Hangsúlyozta: most egyfajta illúzió él az adózók körében arról, ha valaki megfizeti a járulékminimumot, azzal mindent teljesített, többet nem kell fizetnie. Hozzátette: „Olyan szabály kell, amelynek alapján elmondható, hogy ez a minimum, de efölött a tényleges tevékenység értékéhez kell igazítani a befizetett járulékokat”.

Az adóváltozások idei hatása semleges lesz

Idén az adóváltozások hatása semleges, hiszen a költségvetési szigorítások nyomán megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő, jövőre viszont már a tervek szerint mérséklődik az adócentralizáció – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki szerint Magyarország versenyképességét akkor lehet a környező országok szintjére felhozni, ha az adócentralizáció 33-34 százalékra csökken.

A pénzügyminiszter szerint az adócentralizációt – azaz a költségvetésbe adók formájában elvont hányadot – 2011-re lehet a jelenlegi 40 százalékról 6-7 százalékponttal csökkenteni. Hangsúlyozta: jövőre már csökken az adócentralizáció, de jelezte, hogy a pontos számítások még nem készültek el. A munkáltatók mind a két szja-sávban hasonló mértékű, öt százalékpontos járulékcsökkentésre számíthatnak, és napirendre kerülhet a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése, ami az átlagbérnél 6 százalékos, a minimálbérnél már 7,7 százalékos tehercsökkentést eredményezhet. Ezek a lépések a munkahelyek megtartására, illetve a foglalkoztatás bővítésére ösztönözhetik a cégeket, különösen az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat illetően – mondta Oszkó Péter.

A munkavállalókat úgy kívánja motiválni a változó adórendszer, hogy az átlagbér feletti, az átlagbér négyszereséig terjedő jövedelmeket a mostaninál kisebb adókulcs terhelje. Jelenleg ugyanis az úgynevezett marginális adó- és járulékterhelés 71 százalék fölötti, tehát az átlagbér feletti egységnyi jövedelemből igen magas az elvonás, így nem teszi vonzóvá a továbbképzést, a jobb teljesítménnyel együtt járó magasabb jövedelmet, mert annak mértéke igen csekély – ismertette a jelenlegi adózási folyamat negatív következményeit a pénzügyminiszter.

Oszkó Péter szerint versenyképességi szempontból a magyar bérek a régión belül akkor kerülhetnek az első háromba, ha a jelenlegi 54 százalékos adóék 10-12 százalékponttal csökken, ami 2010-re még nem oldható meg. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében az összes bérköltség 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.) Sajnos ezt a folyamatot nem lehet a feketegazdaság kifehérítésére alapozni, noha kutatások bizonyítják, hogy kétezermilliárd forint adóbevételtől esik el a költségvetés – mondta a pénzügyminiszter. Megjegyezte: ha ez az összeg vagy akár csak a fele befolyna, akkor ugyan nőne az adócentralizáció, de csak addig, amíg a szükséges és betervezett adócsökkentések nem valósulnak meg.

„A feketegazdaság jövedelmei elérhetetlenek”

„A feketegazdaság jövedelmei jelenleg elérhetetlenek számunkra, s akkor van jó esély a fehérítésre, ha ezzel párhuzamosan sikerül csökkenteni az adóterhelést és szigorítani az adóellenőrzést, ahogy az megtörtént Oroszországban, Szlovákiában” – mondta a pénzügyminiszter. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az említett országok akkor lépték meg ezt, amikor volt tartalékuk és kockáztathattak. A nem adózó feketegazdaság méretét is nehéz modellezni, talán még ennél is nehezebb, szinte lehetetlen felmérni, hogy a csökkenő adóterhelés nyomán hogyan változhat ennek a „szektornak” az adózási hajlandósága. Ezért miközben szükséges gazdaságfehérítő intézkedéseket hozni, a bevételeket a lehető legkonzervatívabb módon kell tervezni – fogalmazott Oszkó Péter.

(MTI)