Bologna-ellenes sztrájk: már az utcán tartják az órákat

A spanyol El Mundo egyik blogírójának feltűnt a Bologna-ellenesség leleményes elutasítási módja: utcán tartottak meg egyetemi órákat. A paraguayi ABC-Digital és az Última Hora fő témája Fernando Lugo elnök első apasági keresetének DNS-vizsgálata. A brazil Veja kiemelt híre, hogy részben amerikai politikai nyomásra az iráni elnök, Mahmúd Ahmedinezsád mégsem utazik Brazíliába, de Ecuadorba és Venezuelába sem.

elmundo.es – Spanyolország

A jobboldali-liberális spanyol napilap egyik blogja beszámolt a Bologna-ellenes küzdelem érdekes módszeréről: a madridi III. Károly egyetemen a felsőoktatás privatizálása és átszervezése ellen tiltakozó diákok kivonultak a tantermekből azon tanáraikkal, akik ellenzik az európai projektet, és a szabadtéren tartották meg óráikat.

abc.com.py, ultimahora.com.py – Paraguay

A két ellenzéki napilap újra vezető helyen foglalkozik a baloldali paraguayi elnök, Fernando Lugo egyik feltételezett gyermekének ügyével. Az eddig hat gyermekkel hírbe hozott volt katolikus püspök – a szegények püspöke – csak egy gyermeket ismert el hivatalosan, Guillermo Armindo Carrillót. Most az apasági kereset beadása miatt, ahogy ígérte, hajlandó alávetni magát a DNS-vizsgálatnak, hogy bebizonyítsa, nem ő Benigna Leguizamón Lucas Fernando nevű gyermekének apja. Az Última Hora szerint két vizsgálatot kérnek, az egyiket Paraguayban, a másikat Brazíliában, de Lugo csak hazájában hajlandó rá. Van még egy harmadik asszony is – Damiana Morán –, aki azt állítja, az elnök az apja Juan Pablo nevű fiának, de hangsúlyozza, ő nem akar apasági eljárást, nehogy ellenfelei árthassanak az államfőnek.

veja.com.br – Brazília

A legolvasottabb brazil hetilap legfrissebb elemzése szerint az Egyesült Államok megkönnyebbülve, sőt örömmel konstatálja, hogy Mahmúd Ahmedinezsád mégsem megy dél-amerikai körútjára – Brazíliába, Ecuadorba és Venezuelába –, mondta Eliot Engel, a kongresszus latin-amerikai ügyekkel foglalkozó albizottságának elnöke. Ha az iráni elnök Hondurasba vagy Venezuelába megy, és támogatják Iránt, az senkit nem érdekel, viszont ha Brazíliában teszi ezt, akkor tulajdonképpen legitimálja Irán erőszakját, és az ENSZ-határozatok semmibevételét, fogalmazott többek között Peter Hakim, az Amerika-közi Párbeszéd nevű szervezet vezetője. Így viszont elkerüli, hogy fejfájást okozzon saját magának, miközben egyenlő távolságot akar tartani Európával, az Egyesült Államokkal és az olyan országokkal, mint Irán vagy Venezuela. A múlt héten Mohzen Saterzasdeh, Irán brazíliai nagykövete hosszan nyilatkozott a Folha de Sao Paulónak, a legolvasottabb brazil napilapnak, amelyben üdvözölte Brazília szándékát, hogy közvetíteni akar a közép- és közel-keleti konfliktusokban, mert pártatlan félnek tartja a legnagyobb dél-amerikai országot.