elpais.es – Spanyolország
A spanyol El País két szemléletes példával igazolta, hogy miért magas Mexikóban a halálozási arány az onnan kiinduló új sertésinfluenza-vírus terjedése nyomán, miközben más országokban nem halnak bele a fertőzésbe. Pablo Ordaz, a lap helyi tudósítója utánajárt az első áldozat történetének, és választott egy szerencsésebben végződő esetet is. Az újságírók rendszeresen azt a választ kapták a kérdésre, hogy miért halt meg a már több mint 150 influenzavírussal megfertőződött mexikói: „Azért, mert későn kerültek a kórházba.” Ordaz a 63 éves Manuel példáján mutatta be, hogy az egykori köztisztviselő – volt külügyminiszter –, aki az egykori kormánypárt tagjaként, volt alelnökjelöltként fontos ember, két nap alatt eljut a kórházba a tüntetek első észlelése után. Az ötéves Óscar viszont csak egy szegény család legkisebb fia volt, és kilenc nappal később ő volt az első halálos áldozat április 16-án. Az eddigi 15 mexikói áldozat kilétét és adatait hét lakat alatt őrzik – szomorú egybeesés, hogy az egyetlen eddigi egyesült államokbeli áldozat is egy 23 hónapos mexikói gyermek volt –, de annyi biztos, hogy ártott az ország jó hírének a mexikói egészségügyi rendszer torz működésének napvilágra kerülése. Az ország tekintélyének az sem használt, hogy egészségügyi rendszeréről kiderült, van ugyan vírus elleni oltóanyag, de csak egymillió, és ezzel is csak a lakosság egy százalékát tudják beoltani. Ezen kívül kiderült az is, hogy a torz rendszer hibái miatt – az egyébként jól képzett orvosok a kevés fizetség miatt munkaidejük másik felét magánintézményekben dolgozzák le, de az állami intézményekben nem elég a gyógyszer és kevés a korszerű felszerelés – például a laboratóriumok nem tudták feldolgozni az elemzésre kapott vírusmintákat, ezért Kanadába, illetve az Egyesült Államokba kellett küldeni. Arról nem is beszélve, hogy ha egy amerikai katona ilyen tünetekkel megbetegszik valamelyik támaszponton, 10 percen belül a rendelőben van, de Mexikóban az emberek már megszokták, hogy nem mennek minden kisebb-nagyobb betegség – „holmi influenza” – miatt az orvoshoz, mert az mindenképpen idő- és pénzveszteséggel jár. Mexikó jó hírére tehát nagy csapás volt, hogy nemrég még bejelentkezett a legfejlettebb országok előkelő klubjába, most viszont kiderült, hogy külföldről kell beszereznie a hiányzó vakcinák millióit, de még az arcvédő maszkokat is. Sőt, az a tény is háttérbe szorult a kábítószerkartellek elleni, és még most is zajló küzdelem közben, hogy a 107 millió lakosú ország 40 százaléka rendkívüli szegénységben él.
dn.sapo.pt – Portugália
Az állami kezelésű Diário de Notícias kiemelt helyen foglalkozott azokkal a portugál családokkal, amelyek a legtöbbet költik gyermekeik felsőoktatási képzésére. Egy nemrég elkészült doktori értekezés megállapította, hogy a portugálok az ország GDP-jének 11 százalékát fordítják fejenként a felsőoktatási képzésre, ez pedig az európai átlag kétszerese, mégis ezek a családok kapják a legkevesebb támogatást az államtól. Sőt levonta a következtetést, hogy az új felsőoktatási rendszer elitista.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban