Morales államosított egy magáncéget

Elnöki rendelettel köztulajdonba vette pénteken Evo Morales bolíviai államfő a British Petrol (BP) brit olajipari óriáscég repülőgép-üzemanyaggyártásra szakosodott részlegének helyi leányvállalatát. Mint ismert, a pénzügyi válság kirobbanása után az Egyesült Államok 700 milliárd dollár közpénzt juttatott a bajban lévő bankjainak, majd államosította őket. Eddig 400 amerikai bankban szerzett részesedést az állam a tavaly október óta működő bankmentő program keretében. • Hitelválság: újabb amerikai bank ment csődbe• George Bush: Súlyos pénzügyi válság közepén vagyunk • Rábólintottak: megkapják a bankok a 700 milliárd dollárt• Londonban a bankok részleges államosításán dolgoznak?• Bajban Európa – a britek radikális lépésre is készek• Latin-Amerika kifosztásának fekete könyve

Evo Morales elnöki rendelettel köztulajdonba vette a British Petrol bolíviai leányvállalatát. A fővárosban, La Pazban az elnöki palotánál tartott beszédében Morales kijelentette: a pénteken aláírt dekrétummal „az Air BP a köz tulajdonába kerül”. „Felkérem a bolíviai fegyveres erőket és az állami olajipari vállalatot, hogy vegyék át a repülőgép-üzemanyagot gyártó multinacionális társaság irányítását” – mondta az elnök az államosítás bejelentésére összesereglett több száz támogatója előtt.

A 2006-ban hivatalba lépett baloldali államfő korábban már több külföldi tulajdonban lévő energetikai, bányaipari és távközlési vállalatot államosított, és a vonatkozó rendeletekről általában május 1-jén, a munka ünnepén tájékoztatta a nyilvánosságot. Az állami ellenőrzés alá vont cégek nyereségének egy részét szokás szerint szociális programok finanszírozására fordítja.

A dél-amerikai ország első bennszülött származású elnöke – aki magát a marxi-lenini hagyomány követőjének tartja – gyakran a multinacionális nagyvállalatokat okolja a Bolíviában mindennaposnak számító mélyszegénységért. Azzal vádolja a cégeket, hogy „kifosztják” az ország ásványkincskészletét, és a profitot külföldre menekítik.

Az Egyesült Államokban államosították a bajba jutott bankokat

Mint ismert, tavaly ősszel az Egyesült Államok kongresszusa megszavazta a bajba jutott amerikai bankok megsegítését szolgáló, 700 milliárd dolláros bankmentő csomagot. A szenátus terve az volt, hogy a költségvetési tőkeinjekció fejében részesedést kérnek, vagyis gyakorlatilag részben államosítanák a bajba kerülő bankokat. Az azóta eltelt időben az amerikai állam 400 amerikai bankban szerzett részesedést.

A szövetségi kormány 47 szövetségi államban 400 likviditási válságba jutott banknak nyújtott pénzügyi segélyt. A kormány az életképes pénzintézetekbe pumpált közvetlen tőkeinjekcióval stabilizálni igyekezett a pénzügyi rendszert, és biztosítani, hogy a bankok a recesszió feltételei között is folytassák a hitelezést a vállalatoknak és a fogyasztóknak. A 20 vezető amerikai bank – közöttük a Bank of America, a Citigroup, a Wells Fargo, továbbá a Goldman Sachs és a JPMorgan Chase – birtokolta a betétállomány 90 százalékát. Ez a 20 bank jelentős szövetségi támogatásban részesült, és folytatta a hitelek nyújtását a pénzügyi krízis ellenére.

(MNO, MTI)