Bár Marcelo Sosa ügyész a minap bejelentette, hogy a nyomozás végéig nem nyilatkozik a sajtónak, a közvélemény nem maradt meglepetés és újabb hírek nélkül. A Santa Cruz-i El Deber pénteki száma arról számolt be, hogy Rigoberto Paredes, Tóásó Előd ügyvédje bejelentette, ügyfele értékes információkkal rendelkezik Rózsa-Flores csoportjáról, ezért szeretne külön találkozni Marcelo Sosa ügyésszel. Paredes szerint Tóásó nagyon szorong, többet tud, mint amennyit eddig elárult, és esetleg be tud azonosítani egyes személyeket.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az igazságügyi minisztériumnak tárgyilagosan kell eljárnia és megállapítania Tóásó érintettségét, ezért készek meghallgatni Marcelo Sosát, milyen biztosítékot tud ajánlani neki. Paredes kérni fogja Tóásó La Pazban tett vallomásának törlését, mivel angol tolmáccsal vették fel, és Tóásó nem tud jól angolul. A tolmácsnak viszont olyannak kell lennie, akit az ügyvéd és a vizsgálóbizottság is elfogad: Paredes eddig hármat is ajánlott, de a minisztérium eddig valamennyit visszautasította. Tóásó két tanúval tudja bizonyítani, hogy külön munkával próbált pénzt keresni, hogy el tudja hagyni az országot, de ők nem beszélnek, mert nagyon félnek.
Tóásó ügyvédje akkor tette ezt az ajánlatot Sosának, amikor a bolíviai sajtó több orgánuma olyan híreket közölt, amelyek egyenesen megkérdőjelezik Sosa alkalmasságát posztja viselésére: még a spanyol érdekeltségű La Paz-i La Razón is megírta saját kutatás alapján, hogy jelenleg hat – az El Deber szerint nyolc – büntetőeljárás zajlik ellene. Paredes mindazonáltal közölte, hogy továbbra is várja a határozatot az illetéktelenséggel kapcsolatban beadott panaszáról szóló döntést, mert az események Santa Cruzban történtek, tehát ott is kellene lefolytatni a nyomozást és az eljárást is.
Megemlítette, hogy amennyiben elutasítják a nyomozati illetékességről szóló kérelmét, többek között Magyarországhoz fordul, hiszen mint az Európai Unió állampolgára, joga van nyomást gyakorolni ezen nemzetközi szerven keresztül. Ezért nem járul hozzá, hogy beleegyezése nélkül hallgassák meg védencét, és ha ezt nem tartják tiszteletben, nemzetközi szervekhez fordul jogorvoslatért. Álvaro Melgarejo, az egyik eljáró bíró helyi idő szerint pénteken délután háromkor hallgatja ki a koronatanút, Ignacio Villa Vargast, majd ezután az április 16-án a rendőrségi rajtaütés után talált és lefoglalt számítógépek és egyéb digitális adathordozók megnyitását tartják. Tóásó ügyvédje ott akar lenni mindkét eseményen.
A hivatalos bolíviai hírügynökség csütörtöki keltezésű híre, hogy Álvaro García Linera alelnök ragaszkodik az április 16-i rajtaütéssel kapcsolatos személyek hazaárulás vádjával való elítéléséhez, a februárban életbe lépett új alkotmány 124. cikkelyében foglaltak szerint, mert támogatták Bolívia szétszakítását. Az alelnöki javaslatról azonnal megindult a jogi vita. La Pazban, a Quemado-palotában csütörtökön a meghívott, de végül távol maradó ellenzéki képviselők nélkül kötötték meg a jelenlévők – a hatóságok, a kormánypárthoz közeli szociális képviselők – az úgynevezett terrorizmus elleni paktumot. Ezt a paktumot még Evo Morales államfő vetette föl. A bolíviai vállalkozók elvben egyetértenek a paktummal, de várják az aláírók körének bővítését, nevezetesen az ellenzéki politikusok és hatóságaik csatlakozását. A négy ellenzéki tartományban saját védelmi tanácsok megszervezése mellett döntöttek a civil szervezetek.
Bernardo Montenegro, az ellenzéki Podemos párt és a többpárti parlamenti vizsgálóbizottság tagja nyilvánosságra hozta hipotézisét a történtekről: szerinte a kormány titkosszolgálata már február óta tudott a csoportról, és csak a megfelelő alkalomra várt, hogy lecsaphasson rájuk, és végezzen velük. Véleménye szerint a kormány három téglát is beépített a csoportba: név szerint Alcides Mendozát, Mario Tadicot és Ignacio Villa Vargast. Tadic esetében azzal indokolta ezt a feltevését, hogy a bolíviai–horvát állampolgár több kedvezményt kap a börtönben, illetve az ügyésztől is, mint a többi letartóztatott.
A La Razón összefoglalta a többpárti parlamenti bizottság eddigi vizsgálódásainak eredményét Rózsa-Flores Eduardo tevékenységéről Bolíviába érkezésétől egészen haláláig. Rózsa-Flores a Kepes Andrással készített utolsó interjú után érkezhetett Bolíviába, amikor már javában zajlott a négy ellenzéki tartomány – Santa Cruz, Beni, Pando és Chuquisaca –, illetve a kormány közötti konfliktus az autonómiáról. (Morales ugyanebben a hónapban a belügyekbe való beavatkozásra hivatkozva utasította ki Bolíviából Philip Goldberget, az Egyesült Államok nagykövetét, aki egyébként korábban a nagyhatalom jugoszláviai megbízottja volt, s Richard Holbrook oldalán részt vett a boszniai háborút lezáró és a Kis-Jugoszlávia feldarabolását szentesítő daytoni béke kidolgozásában. – a szerk.)
Rózsa-Flores Santa Cruzban védelmi csoportokat akart kiképezni, de egyszer járt a másik trópusi tartomány, Beni székhelyén, Trinidadban, hogy majd itt is megszervezze az önvédelmet. Ebben egyetért a bizottság minden tagja. Marisol Abán, a bizottság egyik ellenzéki tagja úgy fogalmazott, hogy a csoport eredeti célja valóban az ellenállás megszervezése volt, és eleinte nem volt céljuk merényletek végrehajtása. Bernardo Montenegro, az ellenzéki Podemos párt tagja és a bizottság alelnöke szerint „a csoport eljutott a bűnözésig”, mert a nyomozás egyik forrása úgy tudja, hogy Rózsa-Flores felajánlotta katonai ismereteit a Santa Cruz-i Alto Parapetí környékén élő nagybirtokosoknak is.
Tadic vallomásából tudják azt is, hogy Rózsa-Flores nagy összeget – mintegy 70 000 dollárt – várt, hogy vegyen egy birtokot Cotoca városában, a nyomozás eddigi adatai szerint azért, hogy ott képezhesse ki embereit. Ezt a birtokot attól a Carlos Guilléntől akarta megvenni, akitől a kocsit is vásárolta álnéven. (Tadic szerint Dwyer és Rózsa-Flores ezzel a járművel hajtotta végre a merényletet április 15-én Julio Terrazas bíboros háza ellen.) Az ellenzéki Walter Arrázola, a Podemos képviselője viszont nem lát semmi kivetnivalót a polgárőrség fegyveres kiképzésében, ha annak Santa Cruz megvédése a célja, hiszen a civil lakosságot ért támadás esetén törvényes és szükséges is a fellépés.
A La Razón közölte Józsa Mátyás, Buenos Aires-i magyar nagykövet megbízható forrásból szerzett értesülését, miszerint a két keresett magyar állampolgár, Dudog Gábor és Gáspár Dániel még március közepén elhagyhatta Bolíviát a Rózsa-Floresszel történt vitájuk után. Április 16-a óta a hatóságok a rajtaütés során felszámolt csoport tagjaiként körözik őket.
(Forrás: abi.bo, eldeber.com, la-razon.com)
