Mint a magyar diplomácia irányítója újságíróknak elmondta, a felvetés logikája az, hogy az alapokból finanszírozott projektek hozzájárulhatnak a gazdasági válságból való kilábalás gyorsításához. Amikor majd később a gazdaság jobban „felpörög”, akkor akár nagyobb önrészre is át lehet térni. Ezzel, vagyis az önrész későbbi emelésével – vélekedett a miniszter – az unió hét évre szóló pénzügyi tervezési ciklusán belül elkerülhető lenne az, hogy az EU nagy nettó befizető országai, például a választásokra készülő Németország esetében tovább növekedjenek a más tagországok fejlesztésére fordított terhek. Ilyen pluszterheket a nettó befizetők nem hajlandók vállalni – állapította meg Balázs Péter.
A szóban forgó kötelező tagállami finanszírozás aránya jelenleg 15 százalék. A magyar miniszter arra nem lát lehetőséget, hogy ezt teljesen nullára levigyék, de valamilyen mértékű csökkentést – példaként 15 helyett 5 százalékos szintet említett – elképzelhetőnek tart. A kérdés a csütörtök–pénteki brüsszeli EU-csúcs elé kerül majd.
A magyar külügyek irányítója beszámolt egy másik előterjesztésről is, amellyel a hét második felében foglalkozni fognak a tagországok állam-, illetve kormányfői. Ez az úgynevezett Duna-stratégia kialakításának gondolata. A május elején tartott ulmi csúcstalálkozón megfogalmazott gondolat a hat Duna menti EU-tag – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária – különböző szektorokban való, például hajózási, környezetvédelmi együttműködéséről szólna, és a projektbe idővel bevonható lenne az egyelőre nem EU-tag Szerbia is. A majdani Duna-stratégia számára a modellt a Balti-térségre már alaposabban kidolgozott uniós stratégia jelenti. Az EU-csúcson várhatóan megbízzák az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna-stratégia tervezetét.
(MTI)
párbeszéd
Római jellemek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!