Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken, ami 2012-ben érhető el – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki szerint a vagyonadó parlamenti elfogadása a sikeres válságkezelés feltétele.
Az adótörvényekhez beadott, a hét elején megszavazott módosító indítványok nem puhították fel a 2010. évi költségvetést, a bevételi oldal nem csökkent – jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy a társasági nyereségadónál átvezetett módosítások, amelyeket a média nem kapott fel, például a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetésre járó adóalap-korrekció, fedezi a más intézkedések miatti bevételkiesést.
Oszkó, a hidegfejű szakértő
A válságkezelés akkor lehet sikeres, ha a szakértői kormány 2010. évi költségvetését elfogadja a parlament – állítja Oszkó Péter. A napokban megjelent képviselői véleményekre, miszerint a költségvetés őszi elfogadása után akár le is mondhatna a kormány, a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy „ennek a kormánynak addig tart a mandátuma, ameddig azt a parlament biztosítja”. „Én egy hideg fejjel gondolkodó szakértőként járok el, azaz amíg van feladat, addig csinálom, ha nincs feladat, akkor nem csinálom” – mondta.
1000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be
A tavaly szeptemberben elfogadott költségvetéshez képest az idén várhatóan közel 1000 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be, jövőre viszont már nem kell számolni további jelentős csökkenéssel – jelezte a pénzügyi tárca vezetője, hozzátéve, hogy a már bejelentett intézkedések nyomán 2010-ben a konvergenciaprogramhoz képest 900 milliárd forinttal fogja vissza a kormány a kiadásokat.
Arra a kérdésre, hogy a megugró infláció miatt módosítja-e a 2009-es makrogazdasági prognózist a kormány, Oszkó azt felelte, hogy erre akkor kerülhet sor, „ha az árszint huzamosabb ideig meghaladja a tervezettet, ami évi átlagban 4,5 százalék, de egy-egy hónap erős ingadozása ezt még nem indokolja, a júniusi, illetve a nyári hónapok adata után lehet napirendre tűzni a kérdést”.
Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában – változatlan adóalappal számolva – csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez – reagált az MTI felvetésére a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas.
Az új szja adószabályok nyomán a jövő évi nettó keresetek nőnek, a minimálbértől a havi 1,8 millió forintig egyaránt, az átlagkeresetnél közel havi 16 ezer forinttal – rögzítette Oszkó Péter, aki az adócsökkentés ellentételeként elsősorban a fogyasztást terhelő adótöbbletet nevezte meg.
Oszkó szerint a sikeres válságkezelés feltétele a vagyonadó
A módosító indítványok után kialakult vagyonadó-koncepciót „kifejezetten jó szakmai kompromisszumnak” minősítette Oszkó, ami azt jelenti, hogy a vagyonadó nem a teljes lakosságot, hanem egy viszonylag szűk réteget érint, amelynek vagyona – lakóingatlanának forgalmi értéke – meghaladja a 30 millió forintos értékhatárt, az adómérték 30 millióig 0,25 százalék, 30-50 millió között 0,35 százalék, s e fölött 0,5 százalék. Értékelése szerint a befolyó vagyonadó a jövedelemadó csökkentésére ad lehetőséget, s a vagyonadó jövő hétfői megszavazása a sikeres válságkezelés feltétele.
A kakukktojás
A régóta vitatott, s adókakukktojásnak csúfolt helyi iparűzési adó megszüntetésére csak évek múlva lát lehetőséget a miniszter, mivel ez az önkormányzatokhoz befolyó adótétel évente közel 500 milliárd forint.
Ha a 2009–2010. évi már bevezetett, illetve tervezett költségvetési átalakításokat megtartja a következő kormány, befagyasztja a költségvetési kiadásokat a meginduló gazdasági növekedés után is, akkor megteremthetők azok a bevételi többletek, amelyek nyomán kivezethető a rendszerből a helyi iparűzési adó – vezette le a koncepciót, kiegészítve azzal, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés esetén ez realitás. „Ebben a folyamatban nagy segítséget jelenthet az önkormányzati rendszer ugyancsak régóta sürgetett reformja” – fogalmazott Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés most kezdődő tervezési része az önkormányzati intézményrendszer áttekintése, s annak vizsgálata, hogy egyszerű parlamenti többséggel milyen szükséges változtatásokat, egyszerűsítéseket lehet végrehajtani, mivel a jelenlegi feladatrendszer megtartásával lehetetlen csökkenteni az önkormányzati finanszírozást. Ugyanezt a folyamatot szükséges végigvinni a közösségi közlekedésnél, azon belül is MÁV-nál – tette hozzá.
A remélt adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el
Magyarország akkor szerezheti vissza korábbi versenyképességi pozícióját, ha a jelenlegi, 40 százalékot alulról súroló adócentralizációs szintje 33-35 százalékra csökken – értékelt a miniszter, aki úgy látja, hogy a munkaerőköltségek tekintetében már 2010-ben versenyképes lehet a magyar vállalkozói szektor. Véleménye szerint „a remélt 33-35 százalékos adócentralizáció legkorábban 2012-ben érhető el, s akkor ismét a régió éllovasává válhatunk”.
Kétségtelen, hogy a legfőbb versenytársak közül Csehországban és Lengyelországban az adócentralizáció 32-33 százalék, Szlovákiában pedig 30 százaléknál alacsonyabb, de a költségvetési hiány Lengyelországban már tavaly 3,9 százalék volt, jövőre akár 7 százalék fölötti is lehet, és a lengyel pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy jövőre növelni kell az adóbevételeket – egészítette ki a képet a pénzügyminiszter.
(MTI)
Románia
Sejtelmes választ adott a két ország egyesülésének kérdésére a román elnök
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!