Bajnai Gordon a legfontosabb célok közé sorolta az ország iránti bizalom erősítését is, amelyet csak kitartó, következetes munkával és a válságot megelőző időszakra jellemző túlköltekezés megszüntetésével lehet elérni. Nemcsak a kormánynak, hanem az ellenzéknek is az a feladata, hogy az éledező, de törékeny bizalmat megtartsa és erősítse – mondta. Említést tett róla, hogy Magyarország az idén az államháztartási hiány mértékét tekintve az EU-ban az első harmadban lesz, jövőre pedig még jobb helyet foglalhat el, hiszen a tagországokban az átlagos GDP-arányos államháztartási hiány 2009-ben 6 százalék lesz és jövőre tovább nő, míg Magyarországon az idei 3,9 százalékról 3,8 százalékra csökken 2010-re. A válságkezelésnek két nagy ellensége van: a csodavárás és a reményvesztettség – mondta. Ezért hangsúlyozta, hogy kitartó, tudatos, következetes és őszinte cselekvésre van szükség, „amire egy év nem is elég”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a válságkezelésben választani kell a kellemetlen és az elviselhetetlen között. Ami Magyarországra várt volna a kellemtelen intézkedések nélkül, az elviselhetetlen lett volna – mondta. Gyorsan kell cselekedni, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszabb távon is hatnak – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ezért a kormányzati lépések 4-5-6 éves hatással számoltak. A kormány azonnal elindított olyan intézkedéseket, amelyek középtávon javítják ugyan az egyensúlyt, de kedvező hatásuk már rövid távon is megmutatkozik. A pozitív hatások közül a miniszterelnök megemlítette a forint erősödését és az ország kockázati megítélésének javulását.
A növekedés útjában álló legfőbb akadályok közé sorolta Bajnai a munkára és adófizetésre sem ösztönző adórendszert. Ezért a jövőre életbe lépő változásokkal 400 milliárd forintnál is jobban csökken a vállalkozások összterhelése Magyarországon. Ha az ország versenyképes akar lenni, egyszerre kell lépni az szja-rendszer és a járulékok átalakításában, hogy megérje munkát vállalni és megérje munkahelyeket megtartani, illetve újakat létrehozni – fejtette ki. Középtávon a járulékok csökkentése a versenyképesség növekedésével, új munkahelyek idetelepedésével járhat – tette hozzá. Megemlítette, hogy ma Belgium után Magyarországon a második legnagyobb, 54 százalék az adóék, a nettó bérekre rakódó adó- és járulékteher, ez azonban jövőre 45,7 százalékra csökken, már majdnem elérve a cseh 43 százalékot. A versenyképesség erősítésében tehát a következő kormányoknak is lesz feladata – mondta.
(MTI)
Állva hagyott több régiós országot Magyarország, mindent elárasztott a külföldi tőke















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!