A közösségi – egyházi és világi – vezetők felelőssége, hogy vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve, kizárólag a reájuk bízottak javát keressék, mindenek fölött a „nyáj” érdekeire legyenek tekintettel.
Márton Áron katolikus püspök éppen 60 éve tartotta utolsó beszédét a csíksomlyói búcsún, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikén, mielőtt a kommunista hatóságok betiltották azt. Beszédében „ostromlott várhoz” hasonlította erdélyi magyarságunk helyzetét.
Húsz esztendővel ezelőtt ugyanilyen ostrom alatt állott Temesvár és „erdélyi Sionunk”. Mindez – változott formában – jelenlegi helyzetünkre is érvényes. Nem hagyhatjuk tovább gyöngíteni, egymástól elszakítani a krisztusi nyájat, hanem a Szentlélek erejével azon kell lennünk, hogy mindnyájan visszataláljunk egymáshoz és Istenhez – olvasható a közleményben.
Krisztus „nyája” összetartásának parancsa fokozott jelentőséggel bír Érsemjében, ahol a helyi polgármester jó ideje hadjáratot folytat a református egyházközség, illetve annak lelkipásztora ellen. A helyi hatóság magatartása a régi kommunista időkre emlékeztet – olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében.
Idén januárban az Érmelléki Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága elutasította a Fülöp János érsemjéni lelkipásztor ellen benyújtott panaszt, és elejtette az ellene indítandó fegyelmi eljárás kezdeményezését. A végzés ellen benyújtott fellebbezést az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottság tárgyalta másodfokon, és május 12-i, végleges és jogerős határozatában kimondta, hogy a benyújtott panasz alaptalan, ezért nem képezi fegyelmi eljárás tárgyát. Ezt követően a polgármester 2009. május 18-i keltezéssel folyamodványt intézett az egyházkerülethez az érsemjéni református gyülekezet kettészakítása, egy új gyülekezet alapítása tárgyában. Az ünnepi istentiszteletet követően az egyházkerület elnöksége éppen ezért nyílt megbeszélést rendezett a templomban, Antal János előadó-tanácsos vezetésével.
Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok bevezető beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyház belső törvényeit és kanonikus rendjét mindenkinek tiszteletben kell tartania, a gyülekezet megosztását, illetve új gyülekezet létrehozását pedig csak a presbitérium kezdeményezheti fölöttes hatóságainál.
Barabás János, a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja reménységének adott hangot, hogy a magyar nemzet határokon átívelő egységesülési törekvéseinek idején nem darabolódik fel az érsemjéni kisközösség. Tőkés László püspök, EP-képviselő az érsemjéni Polgármesteri Hivatal rendhagyó megkeresésének részleteit ismertette, majd azt a május 22-i, debreceni Református Nagytalálkozón terjesztett, álságos szórólapot mutatta be, melynek egyetlen célja volt a botránykeltés az érsemjéni helyzet ürügyén.
A templomi közgyűlés ideje alatt az „elégedetlenkedők” mintegy harmincfős csoportja a közeli művelődési ház teraszán „demonstrált”. Ahelyett, hogy a gyülekezeti közösségben, őszinte testvéri módon terjesztették volna elő panaszaikat, és kerestek volna megoldást azokra, órákon át hangosbemondóval zavarták az istentiszteletet és az azt követő megbeszélést. Az érsemjéni gyülekezet védelmébe vette választott lelkipásztorát, elhatárolódott a botránykeltőktől és elítélte, hogy a 27 érsemjéni presbiterből hét a polgármester vezényelte, kinti botránykeltés résztvevője. Rákosi Jenő érmelléki egyházmegyei főjegyző felvetése nyomán a közgyűlés kijelentette, hogy amennyiben az áldatlan helyzetnek nem vetnek véget, fontolóra veszik az érintett presbiterek és a polgármester elleni egyházi fegyelmi eljárás beindítását.
Ványi Attila főgondnok és Szellő Sándor gondnok azt üzente a kinti hangoskodóknak, hogy továbbra is nyitva áll a templomajtó előttük, és szeretettel várják őket vissza a gyülekezet kebelébe – közölte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata.
Oroszország
Robbanószerkezetet találtak az orosz vasútvonalon + videó
