Parragh elmondta: az eddig végzett munka folytonosságának biztosítása mellett erősíteni kívánják tevékenységükkel azt a szemléletet, hogy egy társadalomban nemcsak politikai, hanem más szempontoknak is jelen kell lenniük a döntésekben. A GSZT tervei között szerepel, hogy globális tudásra építve, más országok gazdasági és szociális bizottságaival közösen szakmai műhelymunka keretében vitassák meg a jövőképet.
Kifejtette: vannak olyan kihívások Magyarországon is, amelyeket a hétköznapi pártpolitika színterén nem lehet megoldani. Például meg kell fogalmazni az ország hosszú távú stratégiai célját, elemezni kell, hogyan fog kijönni a válságból, milyen lesz a helyzete a válság végén a környező országokhoz képest. „Hátra kell lépni három lépést, hogy legyen egy megfelelő rálátás a folyamatokra” – fogalmazott Parragh László, aki szerint most minden „kicsinyesen zajlik” az országban.
Az egész válságkezelés arról szól, mi lesz holnap, de hogy mi lesz egy év múlva, arra nincs a döntéshozóknak koncepciójuk. Magyarország kényszer hatására reagál a világ folyamataira ahelyett, hogy proaktívan cselekedne – mondta Parragh. A világ jelentős részében most sem válságról beszélnek, hanem átalakulásról, amely minden területre hat. A GSZT-ben megfogalmazandó hosszú távú stratégia egy olyan civil vélemény lehetne, amelyet a következő kormány már konszenzusos kiindulásként használhatna – tette hozzá.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyarországi partnereként 2004-ben alakult meg a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) konzultatív fórumként. A GSZT-nek tagjai az országos szakszervezetek, az országos munkaadói érdekképviseletek, a kamarák, a befektetői szféra, a civil szervezetek és a tudomány képviselői.
(MTI)
Zelenszkij emberrablóit Magyarországra küldené egy ukrán elemző















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!