Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívások

Mezey Katalin, a tokaji írótábor kuratóriumának elnöke, aki a nyelvőrzés-nyelvújítás munkacsoportot vezeti, három napon át a nyelv megőrzésének, helyes használatának, gazdagításának, a sokszínűség átörökítésének módozatairól szeretne beszélgetni. Elmondta lapunknak, hogy külön témakör lesz a szórványban élő mezőségi, moldovai, óromániai magyarság, többek között a csángóság nyelviségének megőrzése.

A költőnő szerint a történelmi helyzetben élő magyarság nyelvőrzését gátolni igyekszik a két éve Kárpátalján, majd idén nyáron a Felvidéken hozott durva nyelvtörvény. Az anyaország nyelvi tisztaságát is veszélyeztetik a számítógép-használathoz és a digitalizációhoz kapcsolódó angolszász eredetű kifejezések. Kicsit hasonló helyzetben vagyunk Kazinczy Ferenc, a nyelvújító korához, akinek idén kettőszázötvenedik születésnapját üljük meg. Annak idején a felvilágosodás, a polgárosodás a német és francia kifejezések beáramlását eredményezte, ami szükségessé tette, hogy Kazinczy és nemzedéke megtalálja az új fogalmak szép magyar megfelelőit, megőrizve ezáltal a magyar beszéd korszerűségét. A mai irodalmár- és nyelvésznemzedékre vár, hogy találékonyan, jókedvűen, fantáziával próbálja megnevezni azokat az új fogalmakat, amelyeket ebben a pillanatban angolul nevezünk meg akár az internet, akár a sport területén az ombudsmantól az SMS-ig – összegzett Mezey Katalin.

Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke tartja az egyik nyitóelőadást. Elmondta lapunknak, hogy az Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás témakörhöz szorosan kapcsolódik Görömbei András Anyanyelv és a nemzeti önismeret, Jókai Anna Nyelvművészet és nyelvbűvészet, Vetési László A magyar nyelv a szórványban, valamint Vasy Géza Anyanyelv és irodalma című előadása. Vasy Géza a többi között elmondta: nem azért fontos az irodalom, mert az írók szeretnének valamiből megélni. Az irodalom azok számára is nélkülözhetetlen, akik életükben egyetlen művet sem olvasnak el, ugyanis az irodalom és a köznyelv egymástól elszakíthatatlanok. A reformkorban alakult ki az a szállóige, amely szerint „nyelvében él a nemzet”. Sajnos ezt kezdtük elfelejteni, pedig a dolog fordítottja is igaz: a nemzetben él a nyelv. S ha ezt továbbgondoljuk, akkor ki kell mondanunk: irodalmában él a nemzet. Ezért nem túlzás azt állítani, attól függ majd nyelvünk állapota tíz vagy húsz év múlva, hogy milyen a mai irodalmunk.

A szerdai nyitónapon délelőtt tizenegykor Májer János polgármester és Mezey Katalin költő köszöntik a résztvevőket a Tokaj Hétszőlő Rákóczi-pincéjében Kulcsár Imre színművész közreműködésével. Délben a Kazinczy Ferenc- és Radnóti Miklós-kiállítást nyitja meg a Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában Kalász Márton költő és Maróti István irodalomtörténész. Délután 14.00-tól 16.00-ig Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívások címmel tartanak előadást Vasy Géza, Jókai Anna, Görömbei András. 16.30-tól 18.00-ig tart a munkacsoportok vitája. Este a Paulay Ede Színházban tartják meg a 40 éves a Forrás, 20 éves a Hitel folyóirat című műsort. Augusztus 13-án, csütörtökön az írók busszal utaznak Széphalomra, ott az írótábori tanácskozás A Magyar Nyelv Múzeumában folytatódik Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából. Este Tokajban borkóstolással zárul a nap. Augusztus 14-én, pénteken kilenckor a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban történik meg Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktáblájának avatása. A tábor a Tokaji Írótábor- és a Hordó-díj átadásával, majd fogadással zárul.