7,5 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybank

A monetáris tanács 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn.• Örült a forint a kamatvágásnak • Megfontoltnak látják Londonban az MNB-t• Csökken az alapkamat? Hétfőn dönt a monetáris tanács

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztus 24-én csökkentette ötven bázisponttal 8 százalékra a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.

A testület indoklása szerint a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve döntöttek az alapkamat csökkentése mellett. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi – fűzik hozzá. A tanács értékelése szerint a gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el. A középtávú inflációs kilátások a monetáris tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket.

A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik. A külső egyensúly látványosan javul, amiben a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges – fogalmaznak.

A munkaerő-piaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól a testület szerint. Az elmúlt hónapokban a gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbér-emelkedések mellett – figyelmeztetnek. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg. A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapír-piaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny – vélik. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. október 7-én 14 órakor jelenik meg.

Simor: Nagy többséggel döntött a monetáris tanács

A monetáris tanács nagy többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, a másik javaslat 75 bázispontos csökkentés volt – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn. A jegybanki alapkamat 7,5 százalékra módosult, ilyen alacsony szinten utoljára 2007 szeptemberében állt.

Az MNB elnöke kijelentette: ha a jövő évi költségvetést a jelenleg ismert számok alapján fogadja el a parlament, akkor a GDP arányos államháztartási hiány 4 százalék alatt maradhat. A bejelentett költségvetési kiigazítások nagyobbrészt strukturális elemekre épülnek, tartalmaznak azonban olyan nem strukturális elemeket is, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges – mondta a jegybank elnöke.

Simor András szerint a jövő évi költségvetési javaslat lehetővé teszi, hogy az államháztartási hiány a tervezett 4 százalékon belül maradjon. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetés az alappálya mellett megvalósítható, a kockázatok között a közösségi közlekedés és az önkormányzati kiadások csökkentése áll. A jegybank szerint intézkedéseket kellene életbe léptetni az állampapírpiac likviditásának bővítésére, főleg, ha az állam a forintkötvények kibocsátását szeretné növelni a jövőben – mondta Simor András.

Az MNB elnöke kiemelte: ezek az intézkedések megkönnyítenék a forint állampapírok piacra dobását. Kérdésre válaszolva hozzátette: a jegybank készített javaslatot az állampapírpiac likviditásának javítására, folytak és jelenleg is folynak az egyeztetések ebben a témában. Az MNB birtokában jelenleg 210 milliárd forint állampapír van, „de nem gondolkodunk azon, hogy a lejárat előtt ezt a mennyiséget eladjuk” – mondta a jegybank elnöke. Az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban most folyó béregyeztetés kapcsán az MNB elnöke elmondta: fegyelmezett bérpolitikát kellene folytatni a munkaerő-piacon. A legutoljára közölt bérindex ugyanis 4,7 százalékot mutatott a versenyszférában, miközben a GDP reálértéken 6,7 százalékot esik – tette hozzá.

A jegybankelnök szerint a teljesítményekkel arányos béremeléseket kellene végrehajtani. Arra a felvetésre, hogy a forint hitelkamatok mikor lesznek versenyképesek a devizakamatokkal szemben, Simor András úgy válaszolt: önmagában a kamat, pontosabban a devizakamat nem képes megmutatni, hogy melyik alternatíva kedvezőbb. Hozzátette azt is, „szeretném, ha az ügyfelek a hitelfelvételkor elvégeznék az árfolyamkockázat elemzését, és ezt nemcsak öt hónapra vagy félévre előre tennék, hanem több évre szólóan végeznék el, megnézve azt is, hogy várhatóan mikor lesz euró Magyarországon.” S ebben a döntésben szükséges az is, hogy a hitelintézetek hathatós segítséget nyújtsanak az ügyfeleknek.

(MTI)